Archívum
Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Alakítótechnológiák elmélete | |||
Theory of Metal Forming
|
||||
Tantárgykód | BMEGEMTNG00 | |||
Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
óraszám (heti): | 2 | 2 | 0 | |
jelleg (kapcsolt/önálló): | - | önálló | - | |
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | félévközi érdemjegy | |||
Tantárgy kreditértéke | 5 | |||
Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Katula Levente Tamás | ||
beosztása: | adjunktus | |||
elérhetősége: | katula@att.bme.hu | |||
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Anyagtudomány és Technológia Tanszék | |||
http://www.att.bme.hu/ | ||||
Tantárgy weblapja | http://att.bme.hu/index.php/oktatas/msc-kepzes-targyai/alakitotechnologiak-elmelete/ | |||
Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelező | |||
Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | nincs | ||
Gyenge előkövetelmény | ||||
Párhuzamos előkövetelmény | ||||
Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
Kizáró feltétel | nincs |
Célkitűzés
A tantárgy célkitűzése, hogy a képlékeny alakítás folyamatának kontinuum- mechanikai alapismeretein, a hozzá kapcsolódó tribológiai alapfogalmakon és a károsodás-alakíthatóság fogalomkörének elsajátítása alapján szervesen összefüggő ismereteket és módszereket adjon a tématerület technológiai feladatainak tervezéséhez. Fontos célkitűzés, hogy az elsajátítandó ismeretek, a folyamatmodellezés eszköztárának (végeselemes számítások) alkalmazásával rögzüljenek, amihez egyéni tervezési feladatok megoldásán keresztül jut el a hallgató. Az elméleti ismereteken túl a gyakorlatok feladata egy-egy résztéma kísérletekkel alátámasztott vizsgálata a súrlódás, az alakíthatóság, a lemezek mélyhúzása és a térfogatalakító műveletek témakörében.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a nagymértékű alakváltozást szenvedő test mozgásának mechanikai alapegyenleteiről, az alakváltozás és az alakváltozási sebesség fogalmáról. Ismeri az alakváltozó testben ébredő feszültségek mérőszámait, képes a feszültségek és az alakváltozások közötti kapcsolatok helyes alkalmazására, figyelembe véve az izotróp és anizotróp anyagi viselkedést leíró anyagtörvényeket. Tisztában van a mechanika szélsőérték módszereivel és alkalmazásukkal alakítástechnikai feladatok megoldására. Ismeri az érintkező anyagok felületén ébredő kölcsönhatásokat, a súrlódás törvényszerűségeinek különböző egyenleteit, figyelembe veszi a kenőanyag hatását (Coulomb, Kudó, Levanov egyenletek, általános Stribeck diagram). Ismeri a képlékeny alakváltozás károsodásának folyamatát, elsősorban a szívós törés jelenségkörét, az alapvető elméleteket (Bogatov, Gurson, Lemaitre) és számító eljárásukban való alkalmazásukat. Tájékozott a képlékeny alakítás során lejátszódó anyagszerkezeti folyamatokról és azok matematikai modellezési lehetőségeiről. Érti a textúra keletkezés és fejlődés folyamatát és az újrakristályosodás jelenségét. Leírja az ultra-finomszemcsés anyag intenzív képlékenyalakítással történő gyártási módszereit és az anyagszerkezeti változás tulajdonságbefolyásoló hatásait. Helyesen értelmezi a hengerlés folyamatát és az elemzéséhez szükséges alapvető egyenleteket (erő, nyomaték, a hengerelt termék pontosságát befolyásoló paraméterek). Tisztában van a szűkülő csatornában áramló fémes anyag technológiai lépéseivel (sajtolás, redukálás, kisajtolás, rúdhúzás) és a lehetséges gyártási hibákkal. Birtokában van azoknak az ismereteknek, amelyek segítségével térfogatalakító és lemezalakító feladatok végeselemes elemzését tudja elvégezni.
Képesség
Különbséget tesz a különböző alakváltozási módok között. Képes különbséget tenni az anyagi viselkedés különböző fajtái (rugalmas, viszkózus, képlékeny és összetett mód) között. Képes alkalmazni az energetikai módszert (szélsőérték módszert) az alakváltozó test mechanikai állapotának meghatározására. Értelmezi a különböző súrlódási és károsodási eseteket. Alkalmazza a károsodást leíró elméleteket az anyag tönkremenetelének előrejelzésére. Megoldja az alakítás során lejátszódó anyagszerkezeti folyamatokat a matematikai modellezés eszközeivel. Végeselemes szimulációval meghatározza a terheléseket, mind a szerszámban, mind az alakítandó anyagban. Képes az ultrafinomszencsés anyagok előállítására és tulajdonságainak mérésére. Kiszámítja hengerléssel gyártott termékek gyártási paramétereit. Megtervezi szűkülő csatornában gyártott alkatrészek technológiai lépéseit. Alkalmazza a végeselemes szimulációt lemez és térfogatalakító technológiai feladatok paramétereinek meghatározására.
Attitűd
Munkáját, eredményeit és következtetéseit folyamatosan ellenőrzi. Folyamatos ismeretszerzéssel bővíti a képlékenyalakító technológiák tervezésével kapcsolatos tudását. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára. Törekszik a folyamatmodellezés problémaköréhez kapcsolódó eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára. Fejleszti a pontos és hibamentes feladatmegoldást, a mérnöki pontosságot és szabatosságot szolgáló képességeit. Eredményeit a szakmai szabályainak megfelelően publikálja. Véleményét és nézeteit másokat nem sértve közzéteszi.
Önállóság és felelősség
Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgatótársaival. Elfogadja a megalapozott szakmai és egyéb kritikai észrevételeket. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában. Ismeretei birtokában, elemzései alapján felelős, megalapozott döntést hoz. Elkötelezett a rendszerelvű gondolkodás és problémamegoldás elvei és módszerei iránt.
Oktatási módszertan
A tantárgy oktatása során három jól elkülöníthető rész különböztethető meg: előadás, projekt feladat és gyakorlat. Az előadási ismeretanyag, a tananyag egy részének méréssel történő begyakorlása, a projekt feladatban a modellezés eszköztárának alkalmazásával a képlékenyalakítás technológiai folyamatainak tervezése történik meg, míg a gyakorlatokon mérések végzésére kerül a sor. Az előadások alapvetően a frontális oktatás technikáját alkalmazva ismertetik meg a hallgatókkal a tudás kompetenciaelemek által meghatározott információkkal. Az előadásokhoz előzetesen közzétett diasorok tartoznak, így a hallgatók azokat az előadáson saját jegyzeteikkel ki tudják egészíteni. A projekt jellegű egyéni feladatok megoldásánál végeselemes tervező rendszer alkalmazásával teljes technológiai feladatok modellezése történik. A folyamatos konzultáció a célirányos haladást biztosítja, mig a tervező szoftverhez való hozzáférés a modellezés készségszintű begyakorlását. A gyakorlatok a tananyag meghatározott részének készségszintű elsajátítását szolgálják.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
Robert H Wagoner, Jean-Loup Chenot: Fundamentals of metal forming, New York, John Wiley and Sons, 1997., ISBN-10: 0471570044
Avitzur, B.: Handbook of metal-forming processes, New York, John Wiley and Sons, 1990., ISBN 10: 0471034746
Henry S. Valberg: Applied Metal Forming: Including FEM Analysis, Cambridge University Press, 2010. ISBN-13: 978-0521518239
Jegyzet
Online elérhető tanulástámogató anyag
http://att.bme.hu/index.php/oktatas/msc-kepzes-targyai/alakitotechnologiak-elmelete/
A tantárgyleírás hatályossága
Hatályosság kezdete: | 2019. szeptember 1. |
Hatályosság vége: | 2024. augusztus 31. |
Általános szabályok
A tanulási eredmények értékelése követi az oktatási módszertant: gyakorlatok teljesítése, félévközi feladatok elkészítése és megvédése, valamint a szemesztervégi írásbeli összegző zárthelyi dolgozat eredménye. A szemeszter elején kiosztott feladatok teljesítése szemeszterközi mérföldkövek elérésével és a szemeszter végén a teljes feladat bemutatásával és megvédésével valósul meg. Ez a tantárgy tudás, képesség, attitűd, önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. A félévközi feladatok teljesítése a megszerzett ismeretek alkalmazására fokuszál. A félévvégi írásbeli összegző teljesítményértékelés a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozat egyrészt a megszerzett ismeretek alkalmazására koncentrál -, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba -, másrészt a szükséges lexikális ismereteket kéri számon. A dolgozatra rendelkezésre álló munkaidő 90 perc.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
1. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
Darabszáma: | 1 | |
Célja, leírása: | Az összegző értékelés együttesen vizsgálja és méri fel a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményét. Ennek megfelelően az összegző értékelés a kijelölt elméleti ismeretanyag elsajítítottságát, valamint a gyakorlaton szerzett ismeretek meglétét és képességek alkalmazását méri fel. Az összegző értékelés 60%-ban az elméleti ismeretekre és 40%-ban az alkalmazói készségekre fókuszál. Teljesítésére a tanulmányi teljesítményértékelési tervben meghatározott időpontban, előreláthatólag a 13. oktatási héten kerül sor. Az összegző teljesítményértékelésen 50 pont szerezhető. | |
2. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, projekt jellegű, komplex | |
Darabszáma: | 1 | |
Célja, leírása: | A részteljesítmény értékelés alapvető célja a tudás, képesség, attitűd, önállóság és felelősség kompetenciacsoportba tartozó tanulási eredmények meglétének vizsgálata. Ennek módja egy önállóan készíthető projekt feladat elkészítése és megvédése. A feladatok témáját az oktató határozza meg, de lehetőség van egyedi témaválasztásra is előzetes egyeztetés útján. A projekt feladat tartalmi és formai követelményeit, értékelési elveit a feladatkiírás tartalmazza. A feladattal 50 pont szerezhető. |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
Azonosítója | Részarány |
---|---|
1. Évközi teljesítményértékelés | 50 % |
2. Évközi teljesítményértékelés | 50 % |
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaelem.
Érdemjegy megállapítása
Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
---|---|---|
jeles (5) | Excellent [A] | 91 % felett |
jeles (5) | Very Good [B] | 86 % - 91 % |
jó (4) | Good [C] | 71 % - 86 % |
közepes (3) | Satisfactory [D] | 56 % - 71 % |
elégséges (2) | Pass [E] | 41 % - 56 % |
elégtelen (1) | Fail [F] | 41 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az előadások legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) jelen kell lenni.
A gyakorlatok legalább 80 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
NEM | ||
Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
NEM | ||
Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
az összegző (szummatív) teljesítményértékelések csak ÖSSZEVONTAN javíthatók, illetve ismételhetők | ||
Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
az ismétlő-javítás összevont formában lehetséges | ||
Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
több eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet kell figyelembe venni | ||
Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
a részteljesítmény értékelés egy alkalommal javítható, illetve ismételhető (ide értve a késedelmes benyújtást is) a pótlási időszak végéig |
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Tevékenység | óra / félév |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 56 |
félévközi készülés a gyakorlatokra | 14 |
felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 16 |
részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 30 |
további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 34 |
összesen | 150 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2019. szeptember 1. |
Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2021. augusztus 31. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Minden mesterszakon közös
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Ismeri szakterülete általános és specifikus jellemzőit, határait, legfontosabb fejlődési irányait, a szakterület kapcsolódását a rokon szakterületekhez.
- Részletekbe menően ismeri az adott szakterület összefüggéseit, elméleteit és az ezeket felépítő terminológiát.
- Részletekbe menően ismeri a szakterületéhez kapcsolódó jogi szabályozást, az etikai normákat.
Képesség
- Elvégzi az adott szakterület ismeretrendszerét alkotó különböző elképzelések részletes analízisét, az átfogó és speciális összefüggéseket szintetizálva megfogalmazza és ezekkel adekvát értékelő tevékenységet végez.
- Sokoldalú, interdiszciplináris megközelítéssel azonosít speciális szakmai problémákat, feltárja és megfogalmazza az azok megoldásához szükséges részletes elméleti és gyakorlati hátteret.
- Magas szinten használja a szakterület ismeretközvetítési technikáit, és dolgozza fel a magyar és idegen nyelvű publikációs forrásait, rendelkezik a hatékony információkutatás, -feldolgozás ismereteivel a szakterülete vonatkozásában.
Attitűd
- Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével hozza meg döntését.
- Törekszik arra, hogy szakterülete legújabb eredményeit saját fejlődésének szolgálatába állítsa.
- Szakterülete legfontosabb problémái kapcsán átlátja és képviseli az azokat meghatározó aktív állampolgári, műveltségi elemeket.
Önállóság és felelősség
- Jelentős mértékű önállósággal végzi átfogó és speciális szakmai kérdések végiggondolását és adott források alapján történő kidolgozását.
- Bekapcsolódik kutatási és fejlesztési projektekbe, a projektcsoportban a cél elérése érdekében autonóm módon, a csoport többi tagjával együttműködve mozgósítja elméleti és gyakorlati tudását, képességeit.
- Különböző bonyolultságú és különböző mértékben kiszámítható kontextusokban a módszerek és technikák széles körét alkalmazza önállóan a gyakorlatban.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |