Archívum
| Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Mérés és jelfeldolgozás | |||
|
Measurement and signal processing
|
||||
| Tantárgykód | BMEGEVGNT32 | |||
| Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
| Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
| óraszám (heti): | 2 | 0 | 1 | |
| jelleg (kapcsolt/önálló): | - | - | kapcsolt | |
| Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | félévközi érdemjegy | |||
| Tantárgy kreditértéke | 4 | |||
| Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Paál György | ||
| beosztása: | egyetemi tanár | |||
| elérhetősége: | gypaal@hds.bme.hu | |||
| Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék | |||
| http://www.hds.bme.hu/ | ||||
| Tantárgy weblapja | http://www.hds.bme.hu/oktatas.php?sm=1&xml=BMEGEVGNT32 | |||
| Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
| Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelező | |||
| Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | nincs | ||
| Gyenge előkövetelmény | ||||
| Párhuzamos előkövetelmény | ||||
| Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
| Kizáró feltétel | nincs | |||
Célkitűzés
A tárgy célja megismertetni a hallgatókkal a méréselméleti alapokat és ezzel párhuzamosan laborgyakorlati foglalkozásokon bemutatni alkalmazásukat. Ehhez elengedhetetlen a jelfeldolgozás statisztikai eszközeinek ismerete, a jellegzetes eloszlások és paramétereik becslése. A tantárgy érinti a hibák becslése, hibaterjedés; regresszió, korreláció a mérési gyakorlatban; és az időben változó ill. sztochasztikus folyamatok viszgálata problémaköröket is. A tantárgy keretén belül a hallgatók az elmélettel szoros összefüggésben 6 laborgyakorlatot teljesítenek, továbbá egy összegző teljesítményértékelésen adnak számot tudásukról.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Ismeri a méréstechnika szerepét a műszaki életben, a modellalkotás folyamatát és a mérési eljárásokat. Tisztában van a mérés során felléphető hibákkal, kezelésükkel. Tájékozott a jelek, mint fizikai folyamatok csoportosításával, az alapvető jeltípusokkal. Ismeri a a fizikai mennyiségek mérésének kérdéseit idő- és frekvenciabeli tartományban. Rendszerezi a matematikai statisztika módszereit tekintettel alkalmazhatóságukra a jelfeldolgozásban. Különbséget tesz közvetett és közvetlen mérés, rendszeres és véletlen mennyiégek hibája között. Ismeri a mintavételezési és a kvantálási tételt és használhatóságát. Tisztában van a kalibrálás fontosságával, a konfidencia sáv számítási módszerével. Alapvető tudással rendelkezik az autokorreláció és keresztkorreláció témakörben. Tisztában van mért paraméterek statisztikai feldolgozásának lehetőségeivel. Tudással rendelkezik az adatfeldolgozás során kapott összefüggések mögöttes tartalmát, és a termékfejlesztés során ezekből levonható következtetések illetően.
Képesség
Képes a megfelelő mérési eljárást választani egy műszaki probléma mérésére. Képes a mérés során fellépő hibák kiküszöbölésére. Használja az adott jeltípusnak megfelelő kiértékelési módszereket. A mért fizikai mennyiségeket idő és frekvenciatartományban helyesen vizsgálja. Megfelelő módon kezeli a közvetett és közvetlen mérés rendszeres vagy véletlen hibáját. Kiválasztja a megfelelő matematikai staisztikai módszert a jelfeldolgozással kapcsolatos probléma megoldására. Javaslatot tesz a mérőműszer kalibrálásának módjára, a kalibrációs összefüggés számítására. Alkalmazza a mintavételezési és kvantálási tételt. Alkalmazza a mért paraméterekre a megfelelő statisztikai feldolgozást. Autokorrelációs vagy kersztkorrelációs módszerrel vizsgálja a mért fizikai jelek közötti kapcsolatot. Javaslatot tesz a kapott összefüggések és eredmények alapján.
Attitűd
Munkáját, eredményeit és következtetéseit folyamatosan ellenőrzi. Megszerzett műszaki ismeretei alkalmazásával törekszik a jelenségek megismerésére, törvényszerűségeinek megmagyarázására. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára. Törekszik az energiahatékonyság és környezettudatosság elvének érvényesítésére. Fejleszti a pontos és hibamentes feladatmegoldást, a mérnöki precizitást és szabatosságot szolgáló képességeit. Eredményeit a szakma szabályainak megfelelően publikálja. Véleményét és nézeteit másokat nem sértve közzéteszi.
Önállóság és felelősség
Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval. Nyitottan elfogadja a megalapozott szakmai és egyéb kritikai észrevételeket. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában. Ismeretei birtokában, elemzései alapján felelős, megalapozott döntést hoz. Önállóan végzi a feladatok és a problémák végiggondolását és az adott források alapján történő megoldását. Elkötelezett a rendszerelvű gondolkodás és problémamegoldás elvei és módszerei iránt.
Oktatási módszertan
A tantárgy oktatása során az előadások és laborgyakorlatok tartalmilag szorosan összefüggnek. Az előadások alapvetően a frontális oktatás technikáját alkalmazva ismertetik meg a hallgatókkal a tudás kompetenciaelemek által meghatározott információkkal. Az előadások anyaga alapján elérhető a megfelelő felkészültség az összegző értékelésre. A laborgyakorlati foglalkozások során a tantárgy tematikájához szorosan kapcsolódó gyakorlatok elvégzésével és kiértékelésével mélyíthetők el a képesség kompetenciaelemek. A csoportmunka-készségek fejlesztését szolgálja az, hogy a laborgyakorlat során a hallgatók csoportosan dolgoznak, majd az elvégzett munkáról csoportosan adnak le jegyzőkönyvet.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
Halász Gábor - Huba Antal: Műszaki mérések, Műegyetem Kiadó 2003, ISBN 9634207448
Jegyzet
Halász Gábor: Jelfeldolgozás, Akadémia Kiadó 2019, Online jegyzet
Online elérhető tanulástámogató anyag
http://www.hds.bme.hu/oktatas.php?sm=1&xml=BMEGEVGNT32
A tantárgyleírás hatályossága
| Hatályosság kezdete: | 2020. március 1. |
| Hatályosság vége: | 2021. szeptember 30. |
Általános szabályok
A tanulási eredmények megállapítása egy szummatív teljesítményértékelésen (zárthelyi) és négy egyszerű részteljesítmény értékelés (1 házi feladat + 3 mérési jegyzőkönyv) alapján történik. A szummatív teljesítményértékelés a tantárgy tudás, képesség valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásbeli ellenőrzésére szolgálnak. A dolgozatok a egyrészt a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba, másrészt a szükséges lexikális ismereteket kéri számon a teljesítményértékelés során. A részteljesítmény értékelések a tantárgy képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módjai, melynek megjelenési formája a csoportosan készített házi feladat ill. jegyzőkönyv a laborgyakorlaton elvégzett mérésekről.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
| 1. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | Az összegző értékelés együttesen vizsgálják és mérik fel a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményeit. Ennek megfelelően az egyes összegző értékelések a kijelölt elméleti ismeretanyag, valamint a laborgyakorlaton szerzett ismeretek meglétét és képességek alkalmazását mérik fel. Teljesítésükre a tanulmányi teljesítményértékelési tervben meghatározott időpontban, előreláthatólag a 14. oktatási héten, órarendi időpontban kerül sor, a rendelkezésre álló munkaidő 90 perc. | |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, egyszerű | |
| Darabszáma: | 4 | |
| Célja, leírása: | A részteljesítmény értékelés alapvető célja a képesség, az attitűd, valamint az autónómia és felelősség kompetenciacsoportba tartozó tanulási eredmények meglétének vizsgálata. Ennek módja 3 db kizárólag csoportosan készítendő jegyzőkönyv a laborgyakorlaton elvégzett mérésekről. A jegyzőkönyvekkel 10-10, összesen 30 pont szerezhető. A jegyzőkönyvek leadási határideje a méréstől számított 2 hét, legkésőbb a szorgalmi időszak vége. A 4. feladat egy szintén csoportmunkában beadandó házi feladat, melynek témája előzetesen közreadott témák közül választható. A feladatra 20 pont kapható, beadási határideje a szorgalmi időszak vége. | |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
| Azonosítója | Részarány |
|---|---|
| 1. Évközi teljesítményértékelés | 50 % |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | 50 % |
Az aláírás megadásának feltétele, hogy az évközi teljesítményértékeléseken szerezhető pontszám legalább 50 %-át elérje.
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaelem.
Érdemjegy megállapítása
| Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
|---|---|---|
| jeles (5) | Excellent [A] | 90 % felett |
| jeles (5) | Very Good [B] | 85 % - 90 % |
| jó (4) | Good [C] | 72 % - 85 % |
| közepes (3) | Satisfactory [D] | 65 % - 72 % |
| elégséges (2) | Pass [E] | 50 % - 65 % |
| elégtelen (1) | Fail [F] | 50 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az előadások legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) jelen kell lenni.
A laboratóriumi gyakorlatok legalább 83 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
| Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
| igen | ||
| Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
| igen | ||
| Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| az összegző (szummatív) teljesítményértékelések egyenként javíthatók, illetve ismételhetők | ||
| Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
| az ismétlő-javítás lehetősége kizárt | ||
| Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
| az időben újabb eredmény felülírja a korábbit | ||
| Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| a részteljesítmény értékelés egy alkalommal javítható, illetve ismételhető (ide értve a késedelmes benyújtást is) a pótlási időszak végéig | ||
| El nem végzett laboratóriumi gyakorlatok teljesítése: | ||
| az el nem végzett laborgyakorlatok a szorgalmi időszakban kijelölt pótlási alkalommal kötelezően elvégzendők | ||
| Hibásan (pl. jegyzőkönyvhiba) teljesített laboratóriumi gyakorlatok ismétlése: | ||
| a hibásan (pl. jegyzőkönyvhiba) teljesített laborgyakorlat a hibás rész kijavított formában történő benyújtásával teljesíthető | ||
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Tevékenység | óra / félév |
|---|---|
| részvétel a kontakt tanórákon | 42 |
| felkészülés a laboratóriumi gyakorlati foglalkozásokra | 14 |
| felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 16 |
| részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 16 |
| további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 30 |
| összesen | 118 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
| Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2020. március 2. |
| Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2024. augusztus 31. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Ipari terméktervező mérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Részletesen ismeri és érti a termékfejlesztéshez és -tervezéshez kötött elméletet és gyakorlatot.
- Részletesen ismeri és érti a korszerű tervezési elveket és módszereket, a hagyományos és különleges gyártástechnológiai eljárásokat és működési folyamatokat.
- Részletesen ismeri a kutatáshoz vagy tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
Képesség
- Képes a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására.
- Képes a termék funkcióinak módszeres elemzésére és azok költséghatékony kialakítására.
- Képes a tervezett tárggyal kapcsolatos döntéseket indokolni, azokat tesztelni, illetve műszaki és alkalmazott tudományos kutatási eredményekkel és módszerekkel alátámasztani.
Attitűd
- A feladatok megoldása során munkáját kreativitás, rugalmasság, és a mérnöki etika szabályainak betartása jellemzi.
- Törekszik arra, hogy önképzése a terméktervezés és kapcsolódó részterületein folyamatos és szakmai céljával megegyező legyen.
- Piaci, vevői, minőségi feladatok megoldása során önállóan választja ki és alkalmazza a releváns problémamegoldási módszereket.
Önállóság és felelősség
- Felelősséget vállal a szakvéleményében közölt megállapításokért és szakmai döntéseiért, az általa, illetve irányítása alatt végzett munkafolyamatokért.
- Önállóan hozott döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, az ergonómia és pszichológia, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
- A minőség- és környezet irányítás rendszerek elvárásai szerint tevékenykedik.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
|
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
Matematika, Statisztikai alapismeretek |
|
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |