Archívum
| Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Mérnöki szerkezetek integritása 1. | |||
|
Integrity of engineering structures 1
|
||||
| Tantárgykód | BMEGEMTBVS1 | |||
| Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
| Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
| óraszám (heti): | 2 | 0 | 0 | |
| jelleg (kapcsolt/önálló): | - | - | - | |
| Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | félévközi érdemjegy | |||
| Tantárgy kreditértéke | 3 | |||
| Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Májlinger Kornél (72013526905) | ||
| beosztása: | egyetemi docens | |||
| elérhetősége: | VMKornel@eik.bme.hu | |||
| Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Anyagtudomány és Technológia Tanszék | |||
| http://www.att.bme.hu/ | ||||
| Tantárgy weblapja | http://www.att.bme.hu/oktatas/BMEGEMTBVS1 | |||
| Tantárgy oktatásának nyelve | német | |||
| Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | szabadon választható | |||
| Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | nincs | ||
| Gyenge előkövetelmény | ||||
| Párhuzamos előkövetelmény | BMEGEMTBGF1 | |||
| Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
| Kizáró feltétel | BMEGEMTAGS1 | |||
Célkitűzés
A tantárgy a mechatronikai mérnöki alapképzési (2N-AM0) szakon is felvehető, célja, hogy a gépészmérnöki gyakorlatból vett alkalmazási példákon keresztül megismertesse német nyel-ven a hivatkozott főtárgyakban (Materialkunde és Technische Mechanik) szerzett vagy még megszerzendő ismere-teknek a mérnöki gyakorlatban történő interdiszciplináris felhasználását. Az előadó támaszkodik a Nyugat-Európában szerzett négy évtizedes ipari (Sulzer) és műegyetemi (ETH Zürich) munkatapasztalataira, anyanyelvi szintű német nyelvtudására. A szemináriumra beiratkozott hallgatók szakmai német nyelvtudásának a fejlesztése magától értetődően úgyszintén célja a tárgynak.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Ismeri az anyag(fém)ismeretek és technológia általánosan használt fogalomrendszerét német nyelven. Átlátja az anyagtudomány és a mechanika kapcsolatát (Strength of materials, Résistance des matériaux). Ismeri az alapvető anyagvizsgálati eljárásokat (roncsolásos, roncsolásmentes). Érti a törésmechanika, a fáradás és a kúszás műszaki leírásának az alapjait. Rendszerezi a fentiek alkalmazását a mérnöki szerkezetek integritásának biztosítására ipari gyakorlati példák kapcsán (nyomástartó edények, tartályok, csővezetékek, stb.). Érti az állapotdiagramok felépítését és használatának módját (pl. vas-karbon állapotábra). Ismeri a valószínűségi (probabilitásos) és a meghatározó (determinista) biztonsági tényezők összehasonlítását a különlegesen kis valószínűséggel tönkremenő mérnöki szerkezetek példája kapcsán. Különbséget tesz anyagvizsgálatok (pl. törésmechanikai KIc – vagy JIc – meghatározások) között, amelyeknek az eredményeit (pl.: -feszültség, Rm, Rp0,2, K-feszültségintenzitás, KIc, JIc, stb.) a konstruáló mérnök közvetlen tud alkalmazni. Valamint különbséget tesz az úgynevezett technológiai próbák (pl. Charpy-ütőhajlító vizsgálat, átedzheté-si/Jominy/próba), amelyek az anyagfejlesztő mérnök számára elengedhetetlenek, a konstruáló mérnök számára inkább tájékoztató jellegűek. Rendszerbe foglalja az anyagtechnológiai feladatok és problémák megoldására szolgáló módszereket és eljárásokat.
Képesség
Képes gondolatait rendezett formában, műszakilag szabatos szaknyelven szóban és írásban németül kifejezni. Képes gépelemeknek és mérnöki szerkezeteknek egyszerűsített mechanikai modellekkel és anyagvizsgálati próbák-kal történő leírására. Meghatározza gépelemekben és mérnöki szerkezetekben az üzemi megterheléskor végbemenő folyamatokat, matematikai-mechanikai leíró modellek segítségévelis. Képes károsodások, káresetek (Schadensfälle) többszempontú analízisére. Javaslatot tesz egyszerűbb szerkezet integritási problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges) megoldására. Informatikai ismereteinek birtokában megoldja összetett, nagy számításigényű feladatok elvégzését. Használja az alapvető anyagvizsgálati eljárásokól nyerhető kvantitatív és kvalitatív mérőszámokat, eredményeket. Kiválasztja adott feladathoz, problémafeltáráshoz szükséges anyagvizsgálati eljárást(okat). Különbséget tesz az anyagfejlesztő mérnök számára és a konstruáló mérnök számára fontos vizsgálati eljárások és azok eredményi között. Kiválasztja az anyagtechnológiai feladatok és problémák megoldására szolgáló módszereket és eljárásokat.
Attitűd
Kialakítja az együttműködést az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival. Fogékony a folyamatos ismeretszerzésre, bővítve a tudását, és befogadó az információtechnológiai eszközök használatára. Törekszik a szerkezet integritási problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutin-szerű használatára. Törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra. Törekszik az energiahatékonyság és környezettudatosság elvének szerkezet integritási feladatok megoldásá-ban való érvényesítésére.
Önállóság és felelősség
Önállóan végzi a szerkezet integritási feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján tör-ténő megoldását. Együttműködik és efogadja a megalapozott kritikai észrevételeket. Felelősséget érez egy-egy műszaki probléma biztonságos, gazdaságos és környezettudatos megoldására. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában. Műszakilag megalapozott döntést hoz, mely döntés kialakításához rendszerelvű megközelítést alkalmazza.
Oktatási módszertan
A tananyag és műszaki szemléletmód elsődleges elsajátítási módja az előadásokon való részvétel. Az előadások alkalmával egy-egy esettanulmány kerül feldolgozásra, megvitatásra. Továbbá ezen alkalmakkor az előadások mellett, számítási gyakorlatok, is bemutatásra kerülnek. A tananyag további elsajátítási módjai a kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok megoldása, azok megvitatása a többiekkel.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
Werkstoffkunde und Werkstoffprüfung, Weissbach Wolfgang, Vieweg Wiesbaden, 11. kiadás, [1994] ISBN 978-3-322-93987-6
Lukács J. és mások: Szemelvények a mérnöki szerkezetek integritása témaköréből. Miskolci Egyetem, Miskolc [2012] ISBN 978-963-358-000-4
Jegyzet
Online elérhető tanulástámogató anyag
http://library.eawag.empa.ch/empa_berichte/EMPA_Bericht_213.pdf
http://library.eawag-empa.ch/empa_berichte/EMPA_Bericht_172.pdf
http://library.eawag-empa.ch/empa_berichte/EMPA_Bericht_173.pdf
A tantárgyleírás hatályossága
| Hatályosság kezdete: | 2017. szeptember 2. |
| Hatályosság vége: | 2022. szeptember 2. |
Általános szabályok
A megfogalmazott tanulási eredmények értékelése több lépcsőben történik. Egy-egy évközi írásbeli teljesítménymérés (szintfelmérő és összegző tanulmányi teljesítményértékelés), megírására kerül sor. Továbbá szükséges egy kiselőadás megtartása, a házi feladat témaköréből. A teljesítményértékelésbe beszámt továbbá az előadásokon és a szemináriumon tanúsított aktív részvétel is. Ezen részteljesítményértékelések összege alapján kerül a félévközi jegy megállapításra.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
| 1. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, egyszerű | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | Szintfelmérő értékelés (ellenőrző dolgozat): a tantárgyon belüli további tanulmányi eredményes elvégzéséhez feltétlenül szükséges tudás típusú kompetencialemek meglétének ellenőrzése írásos formában (ellenőrző dolgozat). A szintfelmérő értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt az előadó határozza meg az ellenőrző dolgozatok állhatnak kifejtendő elméleti kérdésekből, melyek a lexikális tudást; tesztkérdésekből, melyek az egyes fogalmak értelmezését és az azok közötti összefüggések felismerését; esszékérdésekből, melyek a szintetizáló képességet és számítási feladatokból, melyek a problémafelismerő, -megoldó képességet vizsgálják; a rendelkezésre álló munkaidő legalább 10, legfeljebb 25 perc. | |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | Összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretek alkal-mazására fókuszál, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba, azaz gyakorlati (számí-tási) feladatokat kell megoldani a teljesítményértékelés során, az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő 90 perc. | |
| 3. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, projekt jellegű, komplex | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | Részteljesítmény értékelés(kiselőadás, házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg vagy csoportosan készített házi feladat, a házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét értékelési módját a tantárgy előadója határozza meg. A házifeladat értékelésének részaránya 40% az előadásé 5%. | |
| 4. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, egyszerű | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | Részteljesítmény értékelés (aktív részvétel): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült meg-jelenés és tevékeny részvétel a szeminárum folyamatában, felkérésre vezetett példamegoldás a hallgatók előtt; az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg. | |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
| Azonosítója | Részarány |
|---|---|
| 1. Évközi teljesítményértékelés | 10 % |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | 40 % |
| 3. Évközi teljesítményértékelés | 45 % |
| 4. Évközi teljesítményértékelés | 5 % |
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaelem.
Érdemjegy megállapítása
| Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
|---|---|---|
| jeles (5) | Excellent [A] | 90 % felett |
| jeles (5) | Very Good [B] | 85 % - 90 % |
| jó (4) | Good [C] | 73 % - 85 % |
| közepes (3) | Satisfactory [D] | 65 % - 73 % |
| elégséges (2) | Pass [E] | 50 % - 65 % |
| elégtelen (1) | Fail [F] | 50 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az előadások legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) jelen kell lenni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
| Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
| igen | ||
| Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
| igen | ||
| Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| az összegző (szummatív) teljesítményértékelések csak ÖSSZEVONTAN javíthatók, illetve ismételhetők | ||
| Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
| az ismétlő-javítás összevont formában lehetséges | ||
| Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
| több eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet kell figyelembe venni | ||
| Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| a részteljesítmény értékelés egy alkalommal javítható, illetve ismételhető (ide értve a késedelmes benyújtást is) a pótlási időszak végéig | ||
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Tevékenység | óra / félév |
|---|---|
| részvétel a kontakt tanórákon | 28 |
| felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 16 |
| részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 38 |
| további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 8 |
| összesen | 90 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
| Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2017. szeptember 2. |
| Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2022. szeptember 1. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
gépészmérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
Képesség
- Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
Attitűd
- Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
Önállóság és felelősség
- Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnöketika alapvető előírásaira.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
|
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
Anyagszerkezettan és Anyagvizsgálat és Fémek Technológiája vagy Anyagismeret c. tárgyak ill. azok német vagy angol nyelvű megfelelői |
|
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |