| Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Fűtéstechnika alapjai | |||
|
Fundaments of Building Heating
|
||||
| Tantárgykód | BMEGEÉEBX5B | |||
| Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
| Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
| óraszám (heti): | 3 | 1 | 0 | |
| jelleg (kapcsolt/önálló): | - | kapcsolt | - | |
| Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | vizsga | |||
| Tantárgy kreditértéke | 4 | |||
| Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Bokor Balázs (79471671680) | ||
| beosztása: | adjunktus | |||
| elérhetősége: | bokor@epget.bme.hu | |||
| Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék | |||
| https://www.epget.bme.hu/ | ||||
| Tantárgy weblapja | https://www.epget.bme.hu | |||
| Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
| Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelező | |||
| Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | BMEGEÁTBG11, BMEGEENBGHK | ||
| Gyenge előkövetelmény | ||||
| Párhuzamos előkövetelmény | ||||
| Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
| Kizáró feltétel | nincs | |||
Célkitűzés
A tantárgy képzési célja a fűtéstechnikai rendszerek alapvető ismereteinek átadása. A fűtési rendszerek egyes rendszerelemeinek ismertetése, mint a hőtermelők, az elosztóhálózat elemei és a hőleadók. Az egyes rendszerelemek üzemét alapvetően befolyásoló hőátviteli jelenségek ismeretének elmélyítése. Az egyes rendszerekemek méretezési elveinek átadása. Rendszerkialakítások ismertetése. A távhőellátás fejlődésének ismertetése, a Nyugat-európai és hazai helyzetkép ismertetése, a hazai távhőellátó rendszerek fejlesztésének stratégiája.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Átfogó ismeretekkel rendelkezik az épületgépészeti gyakorlatban alkalmazott fűtési rendszerelemeket illetően. Átfogó ismeretekkel rendelkezik az épületgépészeti gyakorlatban alkalmazott hőtermelők kialakításával és rendszerbe illeszthetőségével kapcsolatosan. Ismeri az épületgépészetben meghatározó hőátviteli folyamatok leírását, a leíró egyenletek megoldási módszereit. Tisztában van a különböző hőleadók hőátviteli mechanizmusaival, a méretezési eljárásaikkal és a rendszerbe illeszthetőségükkel. Ismeri az alapvető hidraulikai kapcsolásokat különböző jellegű fogyasztók ellátására. Ismeri a fűtési hálózatokban alkalmazott biztonsági szerelvények és hidraulikai beszabályozó, valamint szabályozó szerelvények konstrukcióit, méretezési módszereit. Átlátja a fűtési rendszerekben alkalmazott szivattyúk konstrukciós kialakításait és a különböző szivattyúzási stratégiákat. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a fűtési rendszerekben jelentkező szabályozási feladatokról és azok megoldási módszereiról. Tisztában van a fűtési rendszerekben alkalmazott hőtermelők gazdasági, üzemeltetési és szabályozási jellemzőiről. Érti a tervezői, kivitelezői és üzemeltetői munkához szükséges, széles körben alkalmazható, fizikai és műszaki elvek ismeretén nyugvó problémamegoldó technikákat. Érti az energiaközösségeken alapuló távhőellátási rendszerek működését, a kiépítésükhöz és üzemeltetésükhöz szükséges műszaki és gazdasági keretrendszer alapelveit.
Képesség
Elemzi a különböző funkciójú épületeket és funkciójuknak megfelelő hőellátási rendszerelemeket választani. Képes fűtési rendszerek funkciója alapján megfelelő hőtermelőt javasolni. Képes fűtési rendszerelemek, az egyes elemek összhangjához szükséges megoldások megválasztására. Meghatározza egy épület fűtési és HMV hőszükségletét és ennek alapján hőtermelőt választ. Meghatározza a fűtési rendszerekben a csőhálózat dimenzióit. Alkalmazza az épületgépészeti gyakorlatban meghatározó hőátviteli összefüggéseket. Kiválasztja a fűtési rendszerekben alkalmazott szivattyúkat és a különböző szivattyúzási stratégiákat. Értékeli a fűtési rendszerekben alkalmazott teljesítményszabályozási stratégiákat. Alkalmazza az épületek hőellátása során alkalmazandó szivattyúzási technikák közül az adott rendszer számára optimálisat kiválasztani. Alkalmazza a fűtési rendszerekről rendelkezésre álló tudását a rendaszerelemek és a rendszer egészének értékelése során. Értékeli a tervezői, kivitelezői és üzemeltetői munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
Attitűd
Munkáját, eredményeit és következtetéseit folyamatosan ellenőrzi. Törekszik a folyamatos önművelésre és önfejlesztésre, megszerzett ismereti bővítésére. Munkája során törekszik a kutatási, fejlesztési és innovációs célok megvalósítására. Nyitott a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntéshozásra, következtetések levonására. Fejleszti a pontos és hibamentes feladatmegoldást, a mérnöki precizitást és szabatosságot szolgáló képességeit. Érvényesíti az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és környezettudatosság elvét az energiatudatos épületgépészeti tervezői feladatok megoldása során.
Önállóság és felelősség
Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgatótársaival. Elfogadja a megalapozott szakmai és egyéb kritikai észrevételeket. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában. Ismeretei birtokában, elemzései alapján felelős, megalapozott döntést hoz. Elkötelezett az épületgépészeti terület újabb ismeretekkel, tudományos eredményekkel való gyarapítására. Elkötelezett a rendszerelvű gondolkodás és problémamegoldás elvei és módszerei iránt.
Oktatási módszertan
A tantárgy oktatása előadások formájában, valamint gyakorlatokon történik. A gyakorlatok egy része az előadásoktól elkülönülten, hagyományos számítási gyakorlatok formájában történik; másik része az előadások közben kisebb részfeladatok önálló megoldását jelenti. Az módszertan célja minden esetben a megértésen alapuló tudás fejlesztése, így az épületgépészeti folyamatokat fizikai alapelvekre (hőátvitel, áramlástan) vezetjük vissza. Ahol a tananyag ezt lehetővé teszi, bevezetjük a flipped classroom metodikát, melynek lényege, hogy a hallgatók az egyes kontaktórákra a tanszéki honlapon rendelkezésükre bocsátott segédlet (videó vagy írott formában) alapján otthon felkészülnek, majd az órán ezeknek ismeretére alapozva emelt mennyiségben problémamegoldó foglakozásokat végzünk. Ahol a tananyag igényli a hagyományos, frontális előadási stílust, ott ezt megtartjuk, de minden esetben interaktívan, a hallgatóságot folyamatosan bevonva.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
Csoknyai - Doholuczky: Több, mint hidraulika; Herz Armatúra Kft., Budapest - Wien 2013, ISBN 978-963-08-7808-1
Vinkler Károly: Kézben tartott áramlás.Magyar Mérnöki Kamara Nonprofit Kft, Budapest, 2012, ISBN 978-615-5093-03-6
Garbai László: Csőhálózatok hidraulikája, állandósult áramlás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2018. ISBN 978-963-454-116-5
Jegyzet
szerk. Szánthó Zoltán: Gyakorlati példák az épületgépészeti szabályozástechnikából; Magyar Mérnöki Kamara, Budapest 2018, kézirat
Online elérhető tanulástámogató anyag
A tantárgyleírás hatályossága
| Hatályosság kezdete: | 2020. szeptember 1. |
| Hatályosság vége: | 2024. december 31. |
Általános szabályok
A tanulási eredmények értékelése a félév során két összegző és egy részteljesítmény értékelés alapján történik. Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy "tudás" és "képesség" típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A teljesítményértékelések elsősorban a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszálnak, így a problémafelismerést és -megoldást helyezik a középpontba. A teljesítményértékelések során részben az elsajátított lexikális ismeretekről kell számot adni, részben a tanultakat kell - a gyakorlatokon már megismert módon - feladatmegoldásokban alkalmazni, részben pedig a képzésben korában nem szerepelt új problémákat kell az elsajátított tudás és képességek birtokában megoldani.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
| 1. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | Az összegző értékelések együttesen vizsgálják és mérik fel a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményeit. Ennek megfelelően az egyes összegző értékelések a kijelölt elméleti ismeretanyag elsajítítását, valamint a feladatok megoldása során szerzett ismeretek meglétét és képességek alkalmazását mérik fel. Az összegző értékelés 60%-ban az elméleti ismeretekre, 40%-ban az alkalmazói készségekre fókuszál. Teljesítésükre a tanulmányi teljesítményértékelési tervben meghatározott időpontban, előreláthatólag a 6. és 12. oktatási héten kerül sor. A két összegző teljesítményértékelés (dolgozat+prezentáció) alapján egyenként 40-40 pont szerezhető. | |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, egyszerű | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | Az részteljesítmény értékelések együttesen vizsgálják és mérik fel a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményeit. Ennek megfelelően az egyes összegző értékelések a kijelölt elméleti ismeretanyag elsajítítását, valamint a feladatok megoldása során szerzett ismeretek meglétét és képességek alkalmazását mérik fel. Az összegző értékelés 60%-ban az elméleti ismeretekre, 40%-ban az alkalmazói készségekre fókuszál. Teljesítésükre a tanulmányi teljesítményértékelési tervben meghatározott időpontban, előreláthatólag a 6. és 12. oktatási héten kerül sor. A két összegző teljesítményértékelés (dolgozat+prezentáció) alapján egyenként 40-40 pont szerezhető. | |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A vizsga elemei:
| Írásbeli részvizsga | ||
| Kötelezettség: | nincs ilyen vizsgaelem | |
| Leírás: | ||
| Szóbeli részvizsga | ||
| Kötelezettség: | kötelező (rész)vizsgaelem, elégtelen teljesítése elégtelen(1) vizsgaérdemjegyet von maga után | |
| Leírás: | Az érdemjegyet a félév sikeres teljesítése után szóbeli vizsga alapján lehet megszerezni. A vizsgán három tételből álló kérdéssor megválaszolásához 15 perc felkészülési idő áll rendelkezésre. Ez alatt kell kidolgozni a kérdésre adandó válasz vázlatát, majd szóban kell megadni a feleletet. A szóbeli vizsga során feltett további kérdéseket felkészülés nélkül, azonnal kell megválaszolni. A kérdések kb. 50%-ban az elsajátított lexikális ismereteket, kb. 50%-ban azok alkalmazását kérik számon. | |
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
| Azonosítója | Részarány |
|---|---|
| 1. Évközi teljesítményértékelés | 50 % |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | 50 % |
Az aláírás megadásának feltétele, hogy az évközi teljesítményértékeléseken szerezhető pontszám legalább 45 %-át elérje.
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
| Típusa: | Részarány |
|---|---|
| Szóbeli részvizsga | 100 % |
Érdemjegy megállapítása
| Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
|---|---|---|
| jeles (5) | Excellent [A] | 90 % felett |
| jeles (5) | Very Good [B] | 85 % - 90 % |
| jó (4) | Good [C] | 70 % - 85 % |
| közepes (3) | Satisfactory [D] | 55 % - 70 % |
| elégséges (2) | Pass [E] | 45 % - 55 % |
| elégtelen (1) | Fail [F] | 45 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az előadások legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) jelen kell lenni.
A gyakorlatok legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
| Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
| igen | ||
| Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
| NEM | ||
| Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| az összegző (szummatív) teljesítményértékelések egyenként javíthatók, illetve ismételhetők | ||
| Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
| az ismétlő-javítás teljesítményértékelésenként egyenként lehetséges | ||
| Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
| több eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet kell figyelembe venni | ||
| Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| a részteljesítmény értékelés(ek) ezen csoportjába tartozó teljesítményértékelés nem javítható, illetve nem ismételhető, az eredmény megállapítás a TVSZ 122. § (6) bekezdésben foglaltak szerint | ||
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Tevékenység | óra / félév |
|---|---|
| részvétel a kontakt tanórákon | 56 |
| félévközi készülés a gyakorlatokra | 7 |
| felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 16 |
| részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 4 |
| vizsgafelkészülés | 28 |
| további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 9 |
| összesen | 120 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
| Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2020. szeptember 1. |
| Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2024. december 31. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Gépészmérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Ismeri a műszaki szakterület alapvető jelentőségű elméleteit, összefüggéseit és az ezeket felépítő terminológiát.
Képesség
- Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
Attitűd
- Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
Önállóság és felelősség
- Önállóan képes mérnöki feladatok megoldására.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
|
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
A tantárgy erős előkövetelménye Épületenergetika specializációs hallgatóknak: Áramlástan (BMEGEÁTBE11) és Hőközlés E (BMEGEENBEHK), Épületgépész specializációs hallgatóknak: Áramlástan (BMEGEÁTBG11) és Hőközlés G (BMEGEENBGHK). |
|
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
A tantárgy erős előkövetelménye Épületenergetika specializációs hallgatóknak: Áramlástan (BMEGEÁTBE11) és Hőközlés E (BMEGEENBEHK), Épületgépész specializációs hallgatóknak: Áramlástan (BMEGEÁTBG11) és Hőközlés G (BMEGEENBGHK). |