Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Energetika | |||
Energy management
|
||||
Tantárgykód | BMEGEENBEEN | |||
Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
óraszám (heti): | 2 | 2 | 0 | |
jelleg (kapcsolt/önálló): | - | önálló | - | |
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | félévközi érdemjegy | |||
Tantárgy kreditértéke | 5 | |||
Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Bihari Péter | ||
beosztása: | egyetemi docens | |||
elérhetősége: | bihari@energia.bme.hu | |||
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék | |||
http://www.energia.bme.hu/ | ||||
Tantárgy weblapja | ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/ | |||
Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelező | |||
Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | nincs | ||
Gyenge előkövetelmény | ||||
Párhuzamos előkövetelmény | ||||
Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
Kizáró feltétel | BMEGEENAEE1, BMEGEENAEE4 |
Célkitűzés
A tantárgya célja, hogy bevezesse a hallgatókat az energetikai mérnöki tanulmányaikba, átfogó képet adjon az energetika egészéről, hozzájáruljon a megfelelő (felelős) szemléletmód kialakulásához. Ennek megfelelően a tantárgyon belül az energetika teljes vertikumával, úgymint az energiahordozók kitermelésével, az energiaforrások hasznosításával, ezek szállításával, elosztásával és végső hasznosításával kapcsolatos műszaki-technológia, környezeti, politikai és alapvető jogi aspektusaival foglalkozunk.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Atfogó ismeretekkel rendelkezik az energetikában használt fontosabb fogalmakról. Ismeri az egyes primer, szekunder, tercier, végső és hasznos energiahordozók főbb tulajdonságait, kitermelési és felhasználási (hasznosítási) módozatait. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a megújuló energiaforrásokról, azok potenciáljáról, hasznosítási módjairól. Átlátja az energetika mint rendszer más rendszerekkel (társadalom, gazdaság, technika, politika, környezet) való kapcsolatait. Tisztában van az energetikának, az energiafelhasználásnak az emberi élet minőségét meghatározó szerepével. Érti az életminőség, a társadalmi fejlettség az energiafelhasználás közötti mennyiségi és minőségi kapcsolatokat, az ezek leírására szolgáló elveket és módszereket (Pl. HDI, EDI, White-törvénye). Tisztában van az energia fogalmával és fizikai megjelenési formáival. Tájékozott fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj és földgáz) keletkezési mechanizmusait illetően. Tájékozott fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj és földgáz) kitermelési és szállítási technológiáit illetően. Rendszerezi a fosszilis energiahordozók (szén, kőolaj és földgáz) átalakítási és felhasználási technológiáit. Átlátja a nukleáris üzemanyag ciklus alapvető részeit. Rendszerbe foglalja a főbb megújuló energiahordozók (nap, szél, víz, biomassza, geotermia) hasznosítási módjait, ezek technológiai sajátosságait. Absztrakt, rendszerelvű megközelítésben leírja a komplex rendszerekben végbemenő energiaátalakítást. Tudomása van az energetika és a környezet közötti kapcsolatokról, kölcsönhatárokról. Érti fenntarthatóság kritériumait, ennek energetikai vetületeit.
Képesség
Képes az energetikával, energiafelhasználással, -szállítással és –átalakítással kapcsolatos gondolatait rende-zett, szabatos és szakszerű formában kifejezni. Elkülöníti a primer, szekunder, tercier, végső és hasznos energiahordozókat. Rendszerelvű megközelítésben vizsgálja az energetika folyamatait és más rendszerekkel való kapcsolatait. Energetikai rendszerek elemzése útján nyert adatokat rendezett, grafikus formában is vázolja. Értelmezi az energetikai rendszerek elemzése útján nyert adatokat. Képes feltárni az energiafelhasználást és a társadalmi, illetve gazdasági folyamatokat jellemző mennyiségek közötti minőségi összefüggéseket. Helyesen alkalmazza az energiaátalakításra vonatkozó törvényszerűségeket (a termodinamika főtételei). Képes a különböző energiaegységeket (J, toe, BTU, Cal, eV, barrel stb.) helyesen kezelni és értelmezni. Értékeli az energiaátalakítási folyamatokat mennyiségi és minőségi szempontok szerint. Meghatározza az energetikai rendszerek anyag- és energiamérlegeit, az energiaátalakítás hatékonyságát. Elvégzi összetett rendszerek energetikai elemzését, meghatározza globális jellemzőiket. Használja az energetika rendszerelvű megközelítését a komplex rendszerekben végbemenő energiaátalakítás leírásához.. Megvizsgálja az energetika és a környezet közötti kapcsolatokat, kölcsönhatásokat. Alkalmazza fenntarthatóság kritériumait, ennek energetikai vetületeit. Kiszámítja a nemzetgazdásági és vállalati szintű alapvető energetikai mutatószámokat.
Attitűd
Fogékony az energetikai területen megjelenő újítások iránt. Folyamatosan bővíti az energetikai területhez tartozó tudását. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára. Törekszik az energetikai problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára. Törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra. Érvényesíti az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és környezettudatosság elvét az energiagazdálkodási feladatok megoldásában. Munkájában az életciklus elemzés módszereit követi.
Önállóság és felelősség
Önállóan végzi az alapvető energetikai feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján tör-ténő megoldását. Elfogadja a környezetéből érkező megalapozott kritikai észrevételeket. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában. Felelősséget érez az energetika, energiafelhasználási problémákhoz, a fenntartható környezethasználathoz, valamit a jelen és a jövő nemzedékeihez. Elkötelezett az energetika kompex, rendszerelvű megközelítése iránt.
Oktatási módszertan
A tantárgy oktatása során az előadások és a gyakorlatok lazább egységet képeznek. A hallgatók az előadáson a frontális oktatás módszerével szereznek ismereteket az energetika főbb területeiről és társadalmi, gazdasági, politikai vetületeiről, kapcsolatairól. Az előadások további célja, hogy szemléletformálás révén elköteleződést alakítsanak ki a hallgatókban a fenntarthatósági célok (Sustainable Development Goals) iránt. A gyakorlatokon a valóságot modellező példákon keresztül alkalmazzák az előadáson elsajátított ismereteket. A gyakorlatok további célja, hogy átfogó képet adjanak az alapvető energetikai mennyiségekről (hatásfok, hatékonyság) és azok gyakorlati értelmezéséről.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
Bihari Mihály: POLITOLÓGIA - A politika és a modern állam Pártok és ideológiák. Nemzedékek Tudása, Tankönyvkiadó Zrt., 2013, Budapest, ISBN 978-963-19-7628-1
Jegyzet
A tantárgyhoz 2021-ben nem áll rendelkezésre jegyzet.
Online elérhető tanulástámogató anyag
https://dtk.tankonyvtar.hu/handle/123456789/11929
A tantárgyleírás hatályossága
Hatályosság kezdete: | 2021. május 3. |
Hatályosság vége: | 2025. december 31. |
Általános szabályok
A tanulási eredmények értékelése két évközi írásbeli teljesítménymérés (összegző értékelés) és egy részteljesítmény-értékelés (házi feladat) alapján történik. Az összegző értékelés a tantárgy tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja dolgozat formájában, amely a szükséges lexikális és alkalmazói készségeket ismereteket kéri számon a teljesítményértékelés során. A részteljesítmény értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája a csoptrosan készített projekt jellegű házi feladat.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
1. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
Darabszáma: | 2 | |
Célja, leírása: | Az összegző értékelés a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményeit vizsgálja és méri fel. Ennek megfelelően az egyes összegző értékelés a kijelölt elméleti ismeretanyag elsajátítottságát, valamint a gyakorlaton szerzett alapvető ismeretek meglétét és képességek alkalmazását mérik fel. Az összegző értékelés 60%-ban az elméleti ismeretekre, 40%-ban az alkalmazói készségekre fókuszál. Teljesítésére a tanulmányi teljesítményértékelési tervben meghatározott időpontban, előreláthatólag a 7-8., illetve 14. oktatási héten kerül sor. Egyenként 40-40 pont szerezhető. | |
2. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, projekt jellegű, komplex | |
Darabszáma: | 1 | |
Célja, leírása: | A tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg vagy csoportosan készített házi feladat. A házi feladat egy tudományos cikk formátumában elkészített esszé, amelynek témája valamely aktuális energetikai terület. A dolgozat célja, hogy a hallgatók elsajátítsák az ismeretszerzés, rendszerezés és szintetizálás módszerét, valamint önálló véleményt alakítsanak ki, amelyet a szakmai szabályai szerint kellő alapossággal, az etikai normákat betartva tesznek közzé. A feladat elkészítés során az együttműködési készségeket is fejlesztik. | |
3. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, egyszerű | |
Darabszáma: | 1 | |
Célja, leírása: | A tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek egyszerűsített értékelési módja, melynek megjelenési formája a felkészült megjelenés és tevékeny részvétel a gyakorlat folyamatában, felkérésre vezetett példamegoldás a hallgatók előtt; az egységes értékelési elveket a tantárgyfelelős és a tantárgy előadója együttesen határozza meg. Az értékelés célja, hogy fejlessze a hallgatók kommunikációs és vitakészségét. |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
Azonosítója | Részarány |
---|---|
1. Évközi teljesítményértékelés | 80 % |
2. Évközi teljesítményértékelés | 15 % |
3. Évközi teljesítményértékelés | 5 % |
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaelem.
Érdemjegy megállapítása
Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
---|---|---|
jeles (5) | Excellent [A] | 90 % felett |
jeles (5) | Very Good [B] | 85 % - 90 % |
jó (4) | Good [C] | 72 % - 85 % |
közepes (3) | Satisfactory [D] | 65 % - 72 % |
elégséges (2) | Pass [E] | 50 % - 65 % |
elégtelen (1) | Fail [F] | 50 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az érték hiánya az előadások esetében azt jelenti, hogy nincs jelenléti követelmény.
A gyakorlatok legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
NEM | ||
Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
igen | ||
Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
az összegző (szummatív) teljesítményértékelések csak ÖSSZEVONTAN javíthatók, illetve ismételhetők | ||
Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
az ismétlő-javítás összevont formában lehetséges | ||
Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
több eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet kell figyelembe venni | ||
Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
a részteljesítmény értékelés egy alkalommal javítható, illetve ismételhető (ide értve a késedelmes benyújtást is) a pótlási időszak végéig |
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Tevékenység | óra / félév |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 56 |
félévközi készülés a gyakorlatokra | 14 |
felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 32 |
részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 34 |
további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 10 |
összesen | 146 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2021. szeptember 1. |
Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2026. augusztus 31. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Energetikai mérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Részletekbe menően ismeri és érti az energetikai szakterület ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
- Ismeri a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat, azok energetikai vetületét.
Képesség
- Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex energetikai rendszerek globális tervezésére, létesítésének előkészítésére és irányítására, majd üzemeltetésére.
- Képes információs és kommunikációs technológiákat és módszereket alkalmazni műszaki problémák megoldására.
Attitűd
- Tevékenységét rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben, a fenntarthatóság és energiatudatosság szempontjait előtérbe helyezve végezi.
- Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, annak hiteles közvetítésére.
- Folyamatos önművelést és önfejlesztést, valamint egészségfejlesztést folytat, megszerzett ismereteit bővíti, szemléletét formálja.
Önállóság és felelősség
- Felelősséggel viseltetik a gazdaságosság, hatékonyság, fenntarthatóság, az emberi egészség és biztonság, valamint a környezettudatosság terén.
- Önállóan Képes mérnöki feladatok megoldására.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |