| Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Energia- és környezetpolitika | |||
|
Energy and environment policy
|
||||
| Tantárgykód | BMEGEENNEEK | |||
| Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
| Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
| óraszám (heti): | 2 | 0 | 0 | |
| jelleg (kapcsolt/önálló): | - | - | - | |
| Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | félévközi érdemjegy | |||
| Tantárgy kreditértéke | 4 | |||
| Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Bihari Péter (73118762098) | ||
| beosztása: | egyetemi docens | |||
| elérhetősége: | bihari@energia.bme.hu | |||
| Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék | |||
| http://www.energia.bme.hu/ | ||||
| Tantárgy weblapja | ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Energia-es_kornyezetpolitika_BMEGEENNEEK/ | |||
| Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
| Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelező | |||
| Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | nincs | ||
| Gyenge előkövetelmény | ||||
| Párhuzamos előkövetelmény | ||||
| Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
| Kizáró feltétel | nincs | |||
Célkitűzés
A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon az energetika két, politikailag jelentős stratégiai területéről: az energiapolitikáról és a környezetpolitikáról. Az energiapolitika kapcsán megismerkednek a hallgatók az energiapolitikában bekövetkezett változásokban, a magyar és az európai energapolitikával és stratégiával, mint EU és magyar szakpolitikával és annak nemezetgazdasági vetületeivel. A tantárgy másik része a környezetpolitika és környezetgazdálkodás témájában ad áttekintő képet, kezdve a globális klíma- és környezetvédelmi politikáktól kezdve a fenntartható környezetgazdálkodásig.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Átlátja az energiapolitika főbb aktuális területeit, kérdéseit. Tájékozott az energetikával összefüggő környezetpolitika főbb aktuális területeiről, kérdéseiről. Tisztában van a világ, Európa és Magyarország aktuális energetikai trendjeivel. Ismeri az energiapolitika és a klímapolitika fogalomrendszerét. Rendszerezi az energetikával és klímavédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos átfogó, stratégiai jellegű adatokat. Leírja az energia- és klímapoltika, valamint a gazdaságpoltika közötti alapvető kapcsolatokat. Megkülönbözteti az egyes, energia- és klímapoltika szempontjából jelentős döntéshozó szinteket. Tájékozott a globális klímavédelmi egyezmények és célkitűzések tekintetében. Ismeri a globális energiapolitikát és -stratégiát alakító történelmi (világpolitikai) eseményeket és azok hatásait. Ismeri az Európai Unió energiapolitikájának főbb elemeit. Tisztában van az Európai Unió klímavádelmi politikájának főbb elemeivel.
Képesség
Azonosítja az energiapolitikában felmerülő aktuális kihívásokat és az azokra adott válaszokat. Feltárja az energetikával összefüggő főbb környezet- és klímavédelmi kihívásokat. Elemzi a világ, Európa és Magyarország aktuális energetikai trendjeit. Alkalmazza az energiapolitika és a klímapolitika fogalomrendszerét. Feltárja az energetikával és klímavédelemmel, környezetvédelemmel kapcsolatos átfogó, stratégiai jellegű adatokat. Értelmezi az energia- és klímapoltika, valamint a gazdaságpoltika közötti alapvető kapcsolatokat. Meghatározza az egyes, energia- és klímapoltika szempontjából jelentős döntéshozó szinteket. Javaslatot tesz a energia- és környezetpolitikai célkitűzésekre. Értelmezi az Európai Unió energiapolitikájának főbb elemeit. Elemzi az Európai Unió klímavádelmi politikájának főbb elemeit. Tevékenysége során alkalmazza a fenntarthatóságot szolgáló energia- és környezetpoltikai elveket.
Attitűd
Munkáját, eredményeit és következtetéseit folyamatosan ellenőrzi. Folyamatos ismeretszerzéssel bővíti az energiazdálkodással és fenntarthatósággal kapcsolatos tudását. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára. Törekszik az energiagazdálkodási, gazdaságtani problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára. Fejleszti a pontos és hibamentes feladatmegoldást, a mérnöki precizitást és szabatosságot szolgáló képességeit. Érvényesíti az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és környezettudatosság elvét az energiagazdálkodási feladatok megoldása során. Figyelemmel követi az erőművi technológiákban bekövetkező változásokat. Eredményeit a szakmai szabályainak megfelelően publikálja. Véleményét és nézeteit másokat nem sértve közzéteszi.
Önállóság és felelősség
Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgatótársaival. Elfogadja a megalapozott szakmai és egyéb kritikai észrevételeket. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában. Ismeretei birtokában, elemzései alapján felelős, megalapozott döntést hoz. Felelősséget érez az energetika, az energiagazdálkodás problémái, valamint a fenntartható környezethasználat, továbbá a jelen és a jövő nemzedékei iránt. Elkötelezett a rendszerelvű gondolkodás és problémamegoldás elvei és módszerei iránt.
Oktatási módszertan
Az előadások alapvetően a frontális oktatás technikáját alkalmazva ismertetik meg a hallgatókkal a tudás kompetenciaelemek által meghatározott információkkal. Az előadásokhoz előzetesen közzétett diasorok tartoznak, így a hallgatók azokat az előadáson saját jegyzeteikkel ki tudják egészíteni. Az előadások és az főbb (on-line) elérhető írásos tananyagok egymást kiegészítik, külön-külön nem elegendőek a megfelelő felkészültség eléréséhez. Az előadások egy részén vezetett (moderált) vita keretében a hallgatók aktuális energia- és környezetpolitikai kérdéseket vitatnak meg, amelyet rövid, hallgatói előadás vezet fel vitaindítóként.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
Sántha Attila: Környezetgazdálkodás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1996. ISBN 963 19 0358 3
Moser Miklós - Pálmai György: A környezetvédelem alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 1999. ISBN 963 18 9650 1
Jegyzet
Árva Zsuzsanna: Energiapolitika, NKE VTI Budaoest, 2014. (http://m.ludita.uni-nke.hu/repozitorium/bitstream/handle/11410/10562/Teljes%20sz%C3%B6veg?sequence=1&isAllowed=y )
Online elérhető tanulástámogató anyag
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_TEK5/adatok.html
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_539_Kornyezetjog/adatok.html
http://www.europarl.europa.eu/factsheets/hu/sheet/68/energiapolitika-altalanos-elvek
A tantárgyleírás hatályossága
| Hatályosság kezdete: | 2021. május 3. |
| Hatályosság vége: | 2025. december 31. |
Általános szabályok
A tanulási eredmények értékelése három évközi írásbeli teljesítménymérés (két rész- és két összegző tanulmányi teljesítményértékelés) alapján történik. Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat a szükséges lexikális ismereteket kéri számon a teljesítményértékelés során, a rendelkezésre álló munkaidő 90 perc. Az egyik részteljesítmény értékelés a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája a vitaindítő előadás megtartása, illetve az azt követő vitában való aktív részvétel. A másik részteljesítmény értékelés egy csoportosan készítendő, a tantárgy célkitűzéseivel összhangban álló, személyenklnt legalább 5000 leütést tartalmazó esszé (házi dolgozat).
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
| 1. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
| Darabszáma: | 2 | |
| Célja, leírása: | Az összegző értékelések együttesen vizsgálják és mérik fel a hallgatók tudás és részben képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményeit. Az első összegző értékelés az energiapolitikai, a második a környzetpolitikai kérdésekre fókuszál. Az összegző értékelések során a tudás típusú kompetenciákat egyszerű kérdésekkel (teszt, definíciók), az kiterjedtebb, a képesség kompetenciákkal szorosabb kapcsolatban álló tudás kompetenciaelemeket kifejtős (esszé) kérdések alapján vizsgáljuk és értékeljük. Az egyes teljesítményértékelések egyenként eredményesen (legalább 50%-os szint) teljesítendők. A dolgozatokkal egyenként legfeljebb 100-100 pont szerezhető, az eredményes teljesítéshez egyenként legalább 50-50 pontot kell elérni. | |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, időponthoz kötött személyes cselekmény | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | A részteljesítmény értékelés alapvető célja az attitűd, valamint az autónómia és felelősség kompetenciacsoportba tartozó tanulási eredmények meglétének vizsgálata. Ennek módja egy vitaindító kiselőadás (legfeljebb 5 perc) megtartása vagy a vitában való aktív részvétel. A teljesítményértékelés során a hallgató tantárgyhoz kapcsolódó tájékozottságát, az ismeretek rendszerezésének és közlésének (továbbításának) módját, valamint a vélemény kifejezésének, a szakmai meggyőződés közlésének módját vizsgáljuk és értékeljük. Legfeljebb 100 pont szerezhető, nincs minimális küszöbérték. | |
| 3. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, projekt jellegű, komplex | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | A részteljesítmény értékelés egy csoportosan készítendő, a tantárgy célkitűzéseivel összhangban álló, személyenklnt legalább 5000 leütést tartalmazó esszé (házi dolgozat). A dolgozat témájának a tantárgy mindkét fő területét (energiapolitika, környezetpolitika) fel kell dolgoznia. A dolgozatot legalább 3, legfeljebb 6 fős csoportban lehet készíteni és a szorgalmi időszak végéig kell benyújtani. A dolgozattal legfeljebb 100 pont szerezhető, az eredményes teljesítés feltétele legalább 50 pont megszerzése. | |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
| Azonosítója | Részarány |
|---|---|
| 1. Évközi teljesítményértékelés | 60 % |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | 15 % |
| 3. Évközi teljesítményértékelés | 25 % |
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaelem.
Érdemjegy megállapítása
| Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
|---|---|---|
| jeles (5) | Excellent [A] | 90 % felett |
| jeles (5) | Very Good [B] | 85 % - 90 % |
| jó (4) | Good [C] | 72 % - 85 % |
| közepes (3) | Satisfactory [D] | 65 % - 72 % |
| elégséges (2) | Pass [E] | 50 % - 65 % |
| elégtelen (1) | Fail [F] | 50 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az érték hiánya az előadások esetében azt jelenti, hogy nincs jelenléti követelmény.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
| Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
| igen | ||
| Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
| igen | ||
| Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| az összegző (szummatív) teljesítményértékelések egyenként javíthatók, illetve ismételhetők | ||
| Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
| az ismétlő-javítás teljesítményértékelésenként egyenként lehetséges | ||
| Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
| több eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet kell figyelembe venni | ||
| Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| a részteljesítmény értékelés egy alkalommal javítható, illetve ismételhető (ide értve a késedelmes benyújtást is) a pótlási időszak végéig | ||
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Tevékenység | óra / félév |
|---|---|
| részvétel a kontakt tanórákon | 28 |
| felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 32 |
| részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 30 |
| további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 30 |
| összesen | 120 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
| Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2019. szeptember 1. |
| Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2024. szeptember 1. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Energetikai mérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Ismeri a globális társadalmi és gazdasági folyamatokat, azok energetikai vetületét.
- Ismeri a kutatáshoz, a tudományos munkához szükséges, széles körben alkalmazható problémamegoldó technikákat.
Képesség
- Képes a társadalmi-gazdasági folyamatok energetikával kapcsolatos statisztikai adatainak feldolgozására, rendszerezésére és elemzésére, és ezek alapján következtetések levonására.
- Képes a szakterületén belül felmerülő speciális problémák sokoldalú interdiszciplináris megközelítésére és megoldására.
Attitűd
- Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, annak hiteles közvetítésére.
- Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik az energiahatékonyság, a fenntarthatóság, valamint a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni.
- Elkötelezett az emberi egészséget, a természetes és mesterséges környezetet nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés, valamint az egészségfejlesztés iránt.
Önállóság és felelősség
- Megszerzett tudását és tapasztalatait formális, nem formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.
- Szakmai közéleti tevékenysége során tapasztalatait megosztja a szakterület művelőivel, anélkül, hogy saját értékrendjét rájuk kényszerítené.
- Döntései során figyelemmel van a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a fenntarthatóság, az egyenlő esélyű hozzáférés elvére és alkalmazására, a munkahelyi egészség és biztonság, a műszaki, gazdasági és jogi szabályozás, valamint a mérnök
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
|
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |
|
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |