| Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Energiaveszteség-feltárás | |||
|
Energy Audit
|
||||
| Tantárgykód | BMEGEENNEVF | |||
| Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
| Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
| óraszám (heti): | 2 | 2 | 0 | |
| jelleg (kapcsolt/önálló): | - | kapcsolt | - | |
| Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | félévközi érdemjegy | |||
| Tantárgy kreditértéke | 6 | |||
| Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Bihari Péter (73118762098) | ||
| beosztása: | egyetemi docens | |||
| elérhetősége: | bihari@energia.bme.hu | |||
| Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék | |||
| http://www.energia.bme.hu/ | ||||
| Tantárgy weblapja | ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Energiaveszteseg-feltaras/ | |||
| Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
| Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelező | |||
| Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | nincs | ||
| Gyenge előkövetelmény | ||||
| Párhuzamos előkövetelmény | ||||
| Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
| Kizáró feltétel | BMEGEENMEVF | |||
Célkitűzés
Napjaink kihívása az energiagazdálkodás hatékonyságának növelése. 2015. év májusától a nagyvállalatok számára törvény teszi kötelezővé négyévente energiaveszteség-feltárás végzését, 2017 januárjától a nagyobb mértékű energia-felhasználóknak energetikai szakreferensek igénybevételét. Az energiaveszteség-feltárás az energiagazdálkodással foglalkozó mérnökök számára komoly feladatot, az igényelt (hő)komfort, megvilágítás, a technológiai folyamatok energiaigényének a korábbinál kevesebb tüzelőanyaggal, ill. energiával történő biztonságos kielégítési módjának a megtalálása kihívást jelent. A tananyag oktatásával ebben kívánunk a hallgatóknak segíteni. A tantárgy célja felkészíteni az egyetemi hallgatókat az energetikai auditori és a szakreferensi feladatok sikeres ellátására.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Tájékozott az energiavesztség-feltárás szabályozási környezetéről (kapcsolódó jogszabályok és szabványok). Tisztában van az energia értékével, a veszteségek csoportosításával. Megkülönbözteti a hasznosítható és a nem hasznosítható veszteségeket. Tisztában van az energiaveszteség-feltárás, a hozzá kapcsolódó gazdasági elemzések és érzékenységvizsgálat módszerével, a gépi és számítástechnikai segédeszközeivel. A jogszabályok által meghatározott részterületek (épület, tevékenység, szállítás) és energiafajták szerint rendszerezi az energiahasznosítást. Ismeri a hideg, meleg és forróvíz, a gőz, sűrített levegő és termoolaj által történő energia szállítás előnyeit és hátrányait, a szállítási veszteségeket és csökkentési lehetőségeit. Tájékozott a hő és villamosenergia tárolás lehetőségeiről a P2G átalakítás módjairól. Ismeri az ipari hulladékhő hasznosítás lehetőségeinek feltárási módját, a tetszőleges számú meleg- és hidegáram hőhasznosítására szolgáló pinch point módszert. Átlátja az alternatív hajtási módok, előnyeit és hátrányait. Részterületenként és energiafajták szerint meghatározza az alapállapotot/ bázisértékeket és energiagazdálkodási teljesítménymutatókat. Az energiaátalakítás, és -hasznosítás alrendszerekben meghatározza a jelentős veszteségforrásokat és a veszteségek csökkentésének lehetőségeit. Gazdasági és környezetvédelmi kritériumok szerint rendszerezi a veszteségek csökkentésének lehetőségeit. Ismeri az ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási irányítási rendszer bevezetéséhez, tanúsításához és működtetéséhez szükséges követelményeket..
Képesség
Használja az energiahatékonyság növelésére irányuló jogszabályokat és szabványokat. Különbséget tesz az egyes energiaveszteségek között. Elkülöníti a hasznosítható és a nem hasznosítható veszteségeket. Alkalmazza az energiaveszteség-feltárás módszertanát, a gépi és számítástechnikai segédeszközeit. A jogszabályok által meghatározott részterületek (épület, tevékenység, szállítás) és energiafajták szerint elemzi az energiahasznosítást. Elemzi a hideg, meleg és forróvíz, a gőz, sűrített levegő és termoolaj által történő energia szállítás előnyeit és hátrányait, a szállítási veszteségeket és csökkentési lehetőségeit. Elemzi a hő és villamosenergia tárolás lehetőségeit. A meleg- és hidegáram hőhasznosítására szolgáló pinch point módszerrel értékeli a hulladékhő hasznosítás lehetőségeit. Értékeli az alternatív hajtási módok, előnyeit és hátrányait. Részterületenként és energiafajták szerint meghatározza az alapállapotot/ bázisértékeket és energiagazdálkodási teljesítménymutatókat. Az energiaátalakítás, és -hasznosítás alrendszerekben meghatározza a jelentős veszteségforrásokat és a veszteségek csökkentésének lehetőségeit. Gazdasági és környezetvédelmi kritériumok szerint rangsorolja a veszteségek csökkentésének lehetőségeit. Képes az ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási irányítási rendszer bevezetéséhez, tanúsításához és működtetéséhez szükséges dokumentumok készítésére.
Attitűd
Munkáját, eredményeit és következtetéseit folyamatosan ellenőrzi. Folyamatos ismeretszerzéssel bővíti az energiamegtakarítási lehetőségekkel kapcsolatos tudását. Érvényesíti az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és környezettudatosság elvét a veszteségcsökkentési feladatok megoldása során. Fejleszti a pontos és hibamentes feladatmegoldást, a mérnöki precizitást és szabatosságot szolgáló képességeit. Eredményeit a szakmai szabályainak megfelelően publikálja. Véleményét és nézeteit másokat nem sértve közzéteszi.
Önállóság és felelősség
Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgatótársaival. Elfogadja a megalapozott szakmai és egyéb kritikai észrevételeket. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában. Ismeretei birtokában, elemzései alapján felelős, megalapozott döntést hoz. Felelősséget érez az energetika, az energiagazdálkodás problémái, valamint a fenntartható környezethasználat, továbbá a jelen és a jövő nemzedékei iránt. Elkötelezett a rendszerelvű gondolkodás és problémamegoldás elvei és módszerei iránt.
Oktatási módszertan
Az előadás alkalmával az előadó a tananyag fő részeit ismerteti, rámutatva a legfontosabb elsajátítandó ismeretekre. A gyakorlaton a hallgatók a házi feladat egyes részeit az oktató segítségével oldják meg, s beszámolnak az otthon végzett munkájukról. A hallgatók az első órán hallgatói a félév során megoldandó feladatok kapnak, amelyen keresztül az energiaveszteség-feltárást gyakorolják. A feladatot csoportmunkában kell teljesíteni. A hallgatók a részfeladatokat egymás között osztják meg. A részfeladatok teljesítéséről előre meghatározott időpontban beszámolnak, lehetővé téve ezzel a feladat teljesítésének követését, a jobbító észrevételek megtételét. Fontos a részfeladatok teljesítési határidejének betartása, késés esetén „kötbérként” a félévi osztályzat rontásával kell fizetni. A féléves munkáról zárójelentésben számolnak be.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
A tantárgyhoz az adatlap kitöltése során még nem áll rendelkezésre ISBN számmal rendelkező könyv, annak legkorábbi megjelenési ideje 2020.
Jegyzet
A tantárgyhoz az adatlap kitöltése során még nem áll rendelkezésre jegyzet, annak legkorábbi megjelenési ideje 2020.
Online elérhető tanulástámogató anyag
ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Tananyagok-archivuma/egyeb/energ/Vesztesegfeltaras.pdf
A tantárgyleírás hatályossága
| Hatályosság kezdete: | 2019. szeptember 1. |
| Hatályosság vége: | 2024. augusztus 31. |
Általános szabályok
A teljesítményértékelés tárgy keretében oktatott tudás ismeretét és alkalmazási képességét egyaránt vizsgálja. A félévi teljesítés egyrészt a félév során csoportban végzett projektmunkáról készített írásos zárójelentés és az arról készített és szóban előadott beszámoló, másrészt a tananyaghoz tartozó két kérdésre adott szóbeli válasz alapján kerül értékelésre. A zárójelentés csak akkor adható be, ha a több szinten történő ellenőrzés az előre meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelel.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
| 1. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, egyszerű | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | "Félév közbeni prezentáció": Az évközi teljesítményértékelés célja a hallgatók munkájának követése, a határidők betartásának ellenőrzése, a figyelmük felhívása a feladat teljesítése és arról készített beszámoló alapján a jobbítási lehetőségekre. A hallgatók már az egymás munkájának ellenőrzésébe és értékelésébe a félés során is be vannak vonva. Ez egyrészt azáltal történik, hogy a kiválasztott hallgatótársa munkáját ellenőrzi és igazolja elfogadhatóságát, ha nem megfelelő, javaslatokat tesz a jobbításra. A közbenső beszámolók alakalmával a teljes kollektíva figyeli és értékeli a beszámolót, megteszi jobbító javaslatait. | |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, projekt jellegű, komplex | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | "Dolgozat a féléves feladatról": A szorgalmi időszakban az egyes hallgatói csoportok a féléves házi feladatukon dolgoznak, és az írásban teljesített részfeladatokat rendszeresen bemutatják. A félév során végzett projektmunkáról a félév végére írásos zárójelentést készítenek. A zárójelentés csak akkor adható be, ha a több szinten történő ellenőrzés az előre meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelel. Ezek az első órán kerülnek ismertetésre. A dolgozat leadásának határideje a 13. oktatási hét. | |
| 3. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, projekt jellegű, komplex | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | "Prezentáció a féléves feladatról": A hallgatók a félév során végzett projektmunkáról a 14. oktatási héten szóbeli prezentációt tartanak a tárgy többi hallgatójának jelenlétében. A teljesítményértékelés célja, hogy megállapítható legyen, hogy a csoport egyes tagjai milyen mértékben járultak hozzá a házi feladat megoldásához. A prezentáció és a zárójelentés együttes súlya a tárgy érdemjegyének meghatározásában 60%. A prezentáció a féléves feladatról a póthéten pótolható. | |
| 4. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, időponthoz kötött személyes cselekmény | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | "Felelet a tananyagból": A 14. oktatási héten minden hallgató a tananyaghoz tartozó két véletlenszerűen kiválasztott kérdésre kell, hogy szóban válaszoljon. A teljesítményértékelés célja, hogy a hallgató számot adjon a tárgy keretében megszerzett elméleti tudásáról. A teljesítményértékelés kérdésenkénti súlya a tárgy érdemjegyének meghatározásában 20+20, azaz 40%. A felelet a tananyagból a póthéten pótolható. | |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
| Azonosítója | Részarány |
|---|---|
| 1. Évközi teljesítményértékelés | 20 % |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | 20 % |
| 3. Évközi teljesítményértékelés | 20 % |
| 4. Évközi teljesítményértékelés | 40 % |
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaelem.
Érdemjegy megállapítása
| Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
|---|---|---|
| jeles (5) | Excellent [A] | 92 % felett |
| jeles (5) | Very Good [B] | 87 % - 92 % |
| jó (4) | Good [C] | 75 % - 87 % |
| közepes (3) | Satisfactory [D] | 63 % - 75 % |
| elégséges (2) | Pass [E] | 50 % - 63 % |
| elégtelen (1) | Fail [F] | 50 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az érték hiánya az előadások esetében azt jelenti, hogy nincs jelenléti követelmény.
A gyakorlatok legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
| Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
| igen | ||
| Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
| több eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet kell figyelembe venni | ||
| Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| a részteljesítmény értékelés egy alkalommal javítható, illetve ismételhető (ide értve a késedelmes benyújtást is) a pótlási időszak végéig | ||
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Tevékenység | óra / félév |
|---|---|
| részvétel a kontakt tanórákon | 56 |
| félévközi készülés a gyakorlatokra | 14 |
| részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 64 |
| további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 42 |
| összesen | 176 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
| Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2019. szeptember 1. |
| Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2024. augusztus 31. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Energetikai mérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Részletesen ismeri az energetikai műszaki dokumentáció (különösen a rendszerterv, megvalósíthatósági tanulmány, hatástanulmány) készítésének szabályait.
- Részletekbe menően ismeri és érti az energetikai szakterület ismeretszerzési, adatgyűjtési módszereit, azok etikai korlátait és problémamegoldó technikáit.
- Ismeri az energiagazdálkodás és energiatervezés folyamatát és módszertanát.
Képesség
- Képes a társadalmi-gazdasági folyamatok energetikával kapcsolatos statisztikai adatainak feldolgozására, rendszerezésére és elemzésére, és ezek alapján következtetések levonására.
- Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex energetikai rendszerek globális tervezésére, létesítésének előkészítésére és irányítására, majd üzemeltetésére.
- Képes az energiaátalakító, -ellátó és -felhasználó rendszerekhez közvetlenül kapcsolódó műszaki, gazdasági, környezeti, és humán erőforrások felhasználásának komplex tervezésére és menedzselésére.
Attitűd
- Tevékenységét rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben, a fenntarthatóság és energiatudatosság szempontjait előtérbe helyezve végezi.
- Törekszik a műszaki szakterülettel összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre.
- Új, komplex megközelítést kívánó, stratégiai döntési helyzetekben, illetve nem várt élethelyzetekben is törekszik az energiahatékonyság, a fenntarthatóság, valamint a jogszabályok és etikai normák teljes körű figyelembevételével dönteni.
Önállóság és felelősség
- Önállóan Képes mérnöki feladatok megoldására.
- Felelősséggel viseltetik a gazdaságosság, hatékonyság, fenntarthatóság, az emberi egészség és biztonság, valamint a környezettudatosság terén.
- Döntéseit körültekintően, más (elsősorban jogi, közgazdasági és környezetvédelmi) szakterületek képviselőivel konzultálva, önállóan hozza meg, melyért felelősséget vállal.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
|
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
A tantárgy a BSc képzésben előírt természettudományos és energetikai alapismeretekre épül. Az oktatás során feltételezzük az Áramlástan, Áramlástechnikai gépek, a Villamos gépek és hajtások, az Energiagazdálkodás, valamint a Távhőrendszerek tantárgyakban tanultak ismeretét is. |
|
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |