Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Belsőégésű motorok menedzsmentje | |||
Management of Internal Combustion Engines
|
||||
Tantárgykód | BMEGEENNMBM | |||
Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
óraszám (heti): | 2 | 1 | 1 | |
jelleg (kapcsolt/önálló): | - | kapcsolt | kapcsolt | |
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | vizsga | |||
Tantárgy kreditértéke | 5 | |||
Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Bereczky Ákos László | ||
beosztása: | egyetemi tanár | |||
elérhetősége: | bereczky@energia.bme.hu | |||
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék | |||
http://www.energia.bme.hu/ | ||||
Tantárgy weblapja | ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Belsoegesu_motorok_menedzsmentje/ | |||
Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelező | |||
Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | nincs | ||
Gyenge előkövetelmény | ||||
Párhuzamos előkövetelmény | ||||
Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
Kizáró feltétel | nincs |
Célkitűzés
A tantárgya célja, hogy megismertesse a hallgatókat az belsőégésű motorokra jellemző speciális működési, vezérlési és szabályozási ismeretekkel. Ennek megfelelően bemutatásra kerülnek belsőégésű motorok alapfogalmai, az általános mérőszámok és azokkal kapcsolatos általános definíciók. A hallgatók megismerkednek a motorok valóságos munkafolyamatával, a veszteségekkel és az általánosan alkalmazott konstrukciós megoldásokkal. A rendszerelvű megközelítés alkalmazásával veszteségcsökkentési módszereket sajátítanak el a tárgy hallgatói. Szintén rendszer szintű ismeretek elsajátítása során bemutatásra kerül a jelleggörbe és a jellegmező kialakulása, a keverékképző rendszerek és azok szabályzása valamint a feltöltési módszerek. A hallgatók elsajátíthatják a fenntarthatóság és környezet terhelés csökkentés érdekében alkalmazott módszereket; motor előtti és motoron belüli károsanyag kibocsátás csökkentést, füstgáz utókezelést.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Átfogó ismeretekkel rendelkezik az belsőégésű motorok fejlődéséről, a követelmények és az elméleti körfolyamatokat illetően. Pontos ismeretekkel rendelkezik a jellemző mérőszámokról a valóságos körfolyamatokról és azok vesztségeiről. Tisztában van a motor jellemzőkkel az égési folyamat közelítő- és a hőveszteségek számítási módszerekkel. Tájékozott az motorok konstrukciós megoldásai (működés, henger elrendezés, szelepvezérlés stb.) és osztályozási elvei területén. Tájékozott motorok szabályzása, a jelleggörbéi, a jellegmezői és azok menedzsmentje területén. Pontos ismeretekkel rendelkezik a külsőgyújtású motorok keverékképző rendszereiről és azok szabályozási módszereiről, a gyújtó rendszereiről és az abnormális égési folyamatairól. Átlátja az alternatív hajtásláncok és környezet terhelés közötti kapcsolatrendszert. Tájékozott a gázhalmazállapotú és szilárd károsanyagok kibocsátás (motor előtti, motoron belüli és motor utáni) csökkentési módszerei területén. Ismeri a kompresszió gyújtású motorok keverékképző rendszereit, azok elemeit (adagoló szivattyú konstrukciók, befecskendezők, Common-Rail) valamint azok menedzsmentjét. Ismeri a kompresszió gyújtású motorok égési folyamatait, azok befolyásoló lehetőségeit és azok hatását a károsanyag kibocsátásra és azok menedzsment rendszereit. Rendszerbe foglalja a feltöltési módszerek jellemzőit és azok szabályzását és a beavatkozókat.
Képesség
Képes a jellemző mérőszámok és a valóságos körfolyamat vesztségeinek elemzésére. Képes a motor jellemzők az égési folyamat közelítő- és a hőveszteségek számítási módszerek alkalmazására. Azonosítja a motorok konstrukciós megoldásait (működés, henger elrendezés, szelepvezérlés stb.). Következtet a motorok jelleggörbéi és a jellegmezői és azok menedzsmentje területén. Megtervezi a külsőgyújtású motorok keverékképző rendszereit és azok szabályozási módszereit. Értelmezi a belsőégésű motorokban keletkező gázhalmazállapotú és szilárd károsanyagokkal és azok mérési módszereit. Javaslatot tesz a gázhalmazállapotú és szilárd károsanyagok kibocsátás csökkentésére. Használja a kompresszió gyújtású motorok keverékképző rendszereit, azok elemeit (adagoló szivattyú konstrukciók, befecskendezők, Common-Rail) valamint azok menedzsmentjét. Következtet a kompresszió gyújtású motorok égési folyamatairól, és azok hatásátból a károsanyag kibocsátásra. Kiválasztja a feltöltési módszerek jellemzőit és azok szabályzását és a beavatkozókat. Vizsgálja a hibrid és alternatív meghajtásokat, a megújuló tüzelőanyagokat.
Attitűd
Törekszik a környezettudatosság, az egészségtudatosság és fenntarthatóság elvárásainak megfelelően megszervezni és elvégezni feladatait. Törekszik a széles körű, átfogó műveltség elsajátítására. Törekszik a műszaki szakterülettel összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre. Hivatástudata elmélyült. Részt vesz mind saját, mind munkatársai tudását folyamatos ön- és továbbképzéssel fejlessze. Fogékony a munka- és szervezeti kultúra etikai elveinek betartására és betartatására. Fejleszti a minőségi követelményeket és azok betartatását. Segíti a szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megvalósuló a feladatokat. Megteremti a kutatási, fejlesztési és innovációs célok kitűzésének lehetőségét és megvalósítását. Támogatja a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására. Segíti a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítését.
Önállóság és felelősség
Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgatótársaival. Elfogadja a megalapozott szakmai és egyéb kritikai észrevételeket. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában. Ismeretei birtokában, elemzései alapján felelős, megalapozott döntést hoz. Felelősséget érez a fenntartható környezethasználat, továbbá a jelen és a jövő nemzedékei iránt. Elkötelezett a rendszerelvű gondolkodás és problémamegoldás elvei és módszerei iránt.
Oktatási módszertan
A tantárgy oktatása során elválik egymástól az előadás és gyakorlat, mind tartalmában, mind pedig módszertanában. Az előadások alapvetően a frontális oktatás technikáját alkalmazva ismertetik meg a hallgatókkal a tudás kompetenciaelemek által meghatározott információkkal. Az előadásokhoz előzetesen közzétett diasorok tartoznak, így a hallgatók azokat az előadáson saját jegyzeteikkel ki tudják egészíteni. Az előadások az főbb (on-line) elérhető írásos tananyagok egymást kiegészítik, külön-külön nem elegendőek a megfelelő felkészültség eléréséhez. Az önálló gyakorlati foglalkozások az előadásokhoz kapcsolódó tematikával és a tükrözött osztályterem módszerével segítik elő az ismeretek alkalmazását és készségszintű elsajátítását. A gyakorlatok során az előzetesen otthon, önállóan elsajátított ismereteket a gyakorlatvezető segítségével részben közösen, részben egyénileg oldják meg. Az gyakorlatok egy része a laborban kerül megtartásra, ahol az elméleti tudást bemutatók segítségével mélyítik el a hallgatók.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
Fülöp Zoltán: Belsőégésű motorok, Egyetemi tankönyv. Műegyetemi Kiadó, 1990, Budapest, ISBN 963-18-23369 (44509)
John Heywood:Internal Combustion Engine Fundamentals, 2018, ISBN 139781260116106
Bosch: Automotive Handbook, ISBN 0-8376-1243-8, 2004
Jegyzet
A tantárgyhoz az adatlap kitöltése során még nem áll rendelkezésre jegyzet, annak legkorábbi megjelenési ideje 2020.
Online elérhető tanulástámogató anyag
https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0042_motor_eroatviteli_rendszerek_mechatronikaja/ch07.html
ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/Belsoegesu_motorok/
A tantárgyleírás hatályossága
Hatályosság kezdete: | 2019. szeptember 1. |
Hatályosság vége: | 2025. július 15. |
Általános szabályok
Az összegző értékelések együttesen vizsgálják és mérik fel a hallgatók tudás típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményeit. Ennek megfelelően az egyes összegző értékelések a kijelölt elméleti ismeretanyag elsajátítottságát ismeretek meglétét és képességek alkalmazását mérik fel. A 4 részteljesítmény értékelés során a gyakorlati foglalkozások elsajátított ismeretek alkalmazását és készségszintű elsajátítását és képességek alkalmazását mérik fel, ezek a gyakorlatok előrehaladásának függvényében kerül sor, egyenként 5 pont szerezhető. A tantárgy teljesítésének feltétele az értékelések egyenként legalább 50%-os eredmény.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
1. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
Darabszáma: | 2 | |
Célja, leírása: | Az összegző értékelések együttesen vizsgálják és mérik fel a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményeit. Ennek megfelelően az egyes összegző értékelések a kijelölt elméleti ismeretanyag elsajátítottságát mérik fel. Teljesítésükre a tanulmányi teljesítményértékelési tervben meghatározott időpontban, előreláthatólag a 6. és 14. oktatási héten kerül sor. A két összegző teljesítményértékelésen egyenként 40-40 pont szerezhető. | |
2. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, egyszerű | |
Darabszáma: | 3 | |
Célja, leírása: | A részteljesítmény értékelés alapvető célja az attitűd, valamint az autónómia és felelősség kompetenciacsoportba tartozó tanulási eredmények meglétének vizsgálata. A 4 részteljesítmény értékelés sor a laboratóriumi foglalkozásokon elsajátított ismeretek alkalmazását és készségszintű elsajátítását és képességek alkalmazását mérik fel, ezekre a gyakorlatok előrehaladásának függvényében kerül sor, egyenként 5 pont szerezhető. |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A vizsga elemei:
Szóbeli részvizsga | ||
Kötelezettség: | kötelező (rész)vizsgaelem, elégtelen teljesítése elégtelen(1) vizsgaérdemjegyet von maga után | |
Leírás: | Az szóbeli vizsgarész kiegészítően vizsgálja és mérik fel a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményeit, az írásbeli eredményeiből kiindulva. Ennek megfelelően az egyes összegző értékelések a kijelölt elméleti ismeretanyag elsajátítottságát, valamint a gyakorlaton szerzett ismeretek meglétét és képességek alkalmazását mérik fel. Vizsgálja a különböző anyagrészek, valamint az elméleti alapok közötti összefüggések ismeretének meglétét. | |
Évközi eredmények beszámítása | ||
Kötelezettség: | kötelező (rész)vizsgaelem, elégtelen teljesítése elégtelen(1) vizsgaérdemjegyet von maga után | |
Leírás: | A részteljesítmény értékelés alapvető célja az attitűd, valamint az autonómia és felelősség kompetenciacsoportba tartozó tanulási eredmények meglétének vizsgálata. A 4 részteljesítmény értékelés sor a laboratóriumi foglalkozásokon elsajátított ismeretek alkalmazását és készségszintű elsajátítását és képességek alkalmazását mérik fel, ezekre a gyakorlatok előrehaladásának függvényében kerül sor, egyenként 5 pont szerezhető. |
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
Azonosítója | Részarány |
---|---|
1. Évközi teljesítményértékelés | 85 % |
2. Évközi teljesítményértékelés | 15 % |
Az aláírás megadásának feltétele, hogy az évközi teljesítményértékeléseken szerezhető pontszám legalább 50 %-át elérje.
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
Típusa: | Részarány |
---|---|
Szóbeli részvizsga | 60 % |
Évközi eredmények beszámítása | 40 % |
Érdemjegy megállapítása
Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
---|---|---|
jeles (5) | Excellent [A] | 90 % felett |
jeles (5) | Very Good [B] | 85 % - 90 % |
jó (4) | Good [C] | 72 % - 85 % |
közepes (3) | Satisfactory [D] | 65 % - 72 % |
elégséges (2) | Pass [E] | 50 % - 65 % |
elégtelen (1) | Fail [F] | 50 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az előadások legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) jelen kell lenni.
A gyakorlatok legalább 85 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
A laboratóriumi gyakorlatok legalább 85 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
NEM | ||
Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
NEM | ||
Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
az összegző (szummatív) teljesítményértékelések egyenként javíthatók, illetve ismételhetők | ||
Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
az ismétlő-javítás összevont formában lehetséges | ||
Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
több eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet kell figyelembe venni | ||
Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
a részteljesítmény értékelés egy alkalommal javítható, illetve ismételhető (ide értve a késedelmes benyújtást is) a pótlási időszak végéig | ||
El nem végzett laboratóriumi gyakorlatok teljesítése: | ||
az el nem végzett laborgyakorlatok a szorgalmi időszakban kijelölt pótlási alkalommal kötelezően elvégzendők | ||
Hibásan (pl. jegyzőkönyvhiba) teljesített laboratóriumi gyakorlatok ismétlése: | ||
a hibásan (pl. jegyzőkönyvhiba) teljesített laborgyakorlat a hibás rész kijavított formában történő benyújtásával teljesíthető |
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Tevékenység | óra / félév |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 56 |
félévközi készülés a gyakorlatokra | 7 |
felkészülés a laboratóriumi gyakorlati foglalkozásokra | 14 |
felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 32 |
részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 12 |
vizsgafelkészülés | 35 |
összesen | 156 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2019. szeptember 1. |
Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2025. július 15. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Mechatronikai mérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Összefüggéseiben ismeri és alkalmazza a mechatronikai mérnöki szakmához kötött természettudományos és műszaki elméleti ismereteket és ok-okozati összefüggéseket.
- Rendelkezik a mechatronikai területhez kapcsolódó gépészeti és villamos méréstechnikai, valamint matematikailag és informatikailag megalapozott méréselméleti ismeretekkel.
- Ismeri a járműmechatronika rendszereket, azok tervezési, fejlesztési elveit, üzemeltetési, karbantartási módszereit.
Képesség
- Képes a mechatronikai rendszerek és folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, különböző módon történő elemzésére, elméleti és gyakorlati következtetések levonására.
- Képes összetett mechatronikai tervezése során felmerülő nem szokványos problémák megoldásához az elméleti ismereteit önállóan bővíteni és az új elméletet a probléma gyakorlati megoldásában alkalmazni.
- Képes a mechatronikai rendszerek és folyamatok tervezésében, szervezésében és működtetésében használatos eljárások és információs technológiák elméleti modelljének kidolgozására és továbbfejlesztésére.
Attitűd
- Törekszik a feladatait szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani.
- Törekszik a fenntarthatóság és energiahatékonyság követelményeinek érvényesítésére.
- Törekszik szakmai kompetenciái fejlesztésére.
Önállóság és felelősség
- Kezdeményező szerepet vállal műszaki problémák megoldásában.
- Felelősséggel viseltetik a fenntarthatóság, a munkahelyi egészség- és biztonságkultúra, valamint a környezettudatosság iránt.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |