| Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Termeléstervezés és irányítás | |||
|
Production planning and control
|
||||
| Tantárgykód | BMEGEGTNX11 | |||
| Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
| Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
| óraszám (heti): | 3 | 0 | 0 | |
| jelleg (kapcsolt/önálló): | - | - | - | |
| Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | vizsga | |||
| Tantárgy kreditértéke | 4 | |||
| Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Monostori László István | ||
| beosztása: | egyetemi tanár | |||
| elérhetősége: | monostori@manuf.bme.hu | |||
| Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Gyártástudomány és -technológia Tanszék | |||
| http://manuf.bme.hu/ | ||||
| Tantárgy weblapja | https://manuf.bme.hu/?page_id=12604 | |||
| Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
| Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelezően választható | |||
| Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | nincs | ||
| Gyenge előkövetelmény | ||||
| Párhuzamos előkövetelmény | ||||
| Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
| Kizáró feltétel | nincs | |||
Célkitűzés
A tantárgy célja, hogy bemutassa a termeléstervezés és irányítás alapvető problémáit, fogalmait, összefüggéseit és módszereit. A tematika felöleli a raktárkészlet gazdálkodást, a hosszú és középtávú termelés- és kapacitástervezést, a részletes, rövid-távú ütemezést, valamint a gyártórendszerek működésének kiértékelési módjait. A hallgatók egyaránt képet kapnak a klasszikus módszerekről – melyek meghatározzák a mai termelésinformatikai rendszerek működési elveit – és a korszerű kutatási eredményekről. Külön hangsúlyt helyezünk a modellezési és elemzési készségek kifejlesztésére. A tárgy hallgatói egységes és reális képet kapnak a termelésinformatika mai módszereinek lehetőségeiről, korlátairól és új, fejlődési irányairól.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Tisztában van a termelésinformatikai aktuális problémáival, a tervezés szintjeivel. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a készletgazdálkodás alapvető módszereiről. Érti az anyagszükséglet tervezés (MRP) mechanizmusát. Átfogó ismeretekkel rendelkezik just in time és lean termelési koncepciókról. Tisztában van a termelésinformatikai alapvető modellezési módszereivel (dekompozíció, aggregáció) és modelljeivel. Ismeri a gyártásütemezés alapfogalmait, jellegzetes problémái és szabály-alapú megoldási módszereit. Érti a korlátozás-alapú ütemezési módszer elméleti hátterét és megoldási módszerét. Átlátja a gyártórendszerekkel szemben támasztható célok, mértékek és vezérlések kapcsolatát. Ismeri a gyártósorok dinamikus működésének kiértékelésére alkamas módszereket. Ismeri a változékonyság forrásait és ezek hatását termelési rendszerek működésében.
Képesség
Képes követelményeket megfogalmazni egy termelésinformatikai rendszerrel szemben, és kiválasztani a megfeelő tervezési funkciókat támogató modulokat. Értékeli egy termelő egység műküdését a just-in-time és lean megközelítések szerint és olyan döntéseket hozni, ami javítja a rendszer működését. Értelmezi matematikai formában is az alapvető termeléstervezési problémákat. Képes matemetikai, ill. korlátozás programmozás (kód) formájában reprezentált problámák értelmezésére, opcionálisan ilyen kód létrehozására. Meghatározza az üzemezési problémák diszpécser szabályokat és megoldásásokat. Képes a raktárkészlet menedzsment megfelelő módszerének kiválasztására és alkalmazására. Meghatározza egy ütemezési probléma korlátozásokkal és célfügvényekkel való leírásának modelljét. Feltárja adott gyártórendszerben a változékonyság forrásait és azok hatásait. Azonosítja egy gyártórendszer összetett célrendszerének (KPI) elemeit és azok összefüggéseit. Javaslatot tesz olyan beavatkozásokra, amikkel kezelhető a változékonyságnak kitett termelő rendszerek működtetése.
Attitűd
Munkáját, eredményeit és következtetéseit folyamatosan ellenőrzi. Folyamatos ismeretszerzéssel bővíti az ipar digitalizációjával kapcsolatos tudását. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára. Törekszik termeléstervezés és irányítás korszerű eszközrendszerrének megismerésére. Törekszik a gyakorlatban működő rendszerek elméleti hátterének és számításigényének megismerésére. Érvényesíti költséghatékonyság és fenntarthatóság elvét a termeléstervezési feladatok megoldása során. Figyelemmel követi a társadalmi, gazdasági és politikai rendszerben bekövetkező változásokat. Közzéteszi önálló munkáit a szakma szabályainak megfelelően . Véleményét és nézeteit másokat nem sértve közzéteszi.
Önállóság és felelősség
Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgatótársaival. Elfogadja a megalapozott szakmai és egyéb kritikai észrevételeket. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában. Ismeretei birtokában, elemzései alapján felelős, megalapozott döntést hoz. Felelősséget érez termelésmendzsment versenyképes és egyben fenntartható gyártás érdekében kifejtett tevékenysége iránt. Elkötelezett a magas szintű fogalmi és rendszerelvű gondolkodás, a problémamegoldás elvei és módszerei iránt.
Oktatási módszertan
A tantárgy oktatása előadás keretében zajlik. Az előadások alapvetően a frontális oktatás technikáját alkalmazva ismertetik meg a hallgatókkal a tudás kompetenciaelemek által meghatározott információkat. Az ismeretek alkalmazására és készségszintű elsajátítására is az előadásokban sor, ahol a termeléstervezés egyes modelljeit matematikai programozási keretrendszerben, működés közben is lehet tanulmányozni. Önálló opcionális feladat akár csoportmunkában való megoldására is sor kerülhet.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
Hopp, W.J.; Spearman, M.L, Factory physics, Foundations of manufacturing management, IRWIN MCGRAW-HILL, 2nd Ed., 2001, ISBN 0-256-24795-1
Koltai, T., Termelésmenedzsment, Typotex, Budapest, 2006, ISBN: 978-963-2790-35-0
Jegyzet
Monostori László, Váncza József: Termeléstervezés és irányítás. Tantárgyi segédlet, 2018.
Online elérhető tanulástámogató anyag
http://www.sztaki.mta.hu/~vancza/PPC
A tantárgyleírás hatályossága
| Hatályosság kezdete: | 2024. január 1. |
| Hatályosság vége: | 2028. július 15. |
Általános szabályok
A tanulási eredmények értékelése két évközi írásbeli összegző teljesítménymérés (zárthelyi) alapján történik. Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, amely a szükséges lexikális ismereteket kéri számon a teljesítményértékelés során, a rendelkezésre álló munkaidő 60 perc. Egy évközi írásbeli összegző teljesítménymérés kiváltható önként vállalt házi feladat elvégzésével, ami a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. A házi feladat egyénileg vagy csoportosan készíthető. A félévi vizsgára bocsájtás előfeltétele, hogy mindkét akinek mindkét zárthelyi dolgozata legalább az elégséges szintet eléri. Amennyiben mindkét évközi írásbeli összegző teljesítménymérés (zárthelyi) eredménye legalább közepes, ezek alapján vizsgajegy ajánlható meg.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
| 1. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
| Darabszáma: | 2 | |
| Célja, leírása: | Az összegző értékelések együttesen vizsgálják és mérik fel a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményeit. Ennek megfelelően az egyes összegző értékelések a kijelölt ismeretanyag elsajítítottságát, valamint a szerzett ismeretek és képességek alkalmazását mérik fel. Egy-egy összegző értékelés 65%-ban az elméleti ismeretekre, 35%-ban az alkalmazói készségekre fókuszál. Teljesítésükre a tanulmányi teljesítményértékelési tervben meghatározott időpontban, előreláthatólag a 7. és 12. oktatási héten kerül sor. Az összegző teljesítményértékeléseken 50-50 pont szerezhető. Minimum 50% elérendő mindegyiken. A félév során egy zárthelyi pótolható, az utolsó tanítási héten. A félévi vizsgára bocsájtás előfeltétele, hogy mindkét zárthelyi dolgozat legalább az elégséges szintet elérje. | |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, időponthoz kötött személyes cselekmény | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | A részteljesítmény értékelés alapvető célja az attitűd, valamint az autónómia és felelősség kompetenciacsoportba tartozó tanulási eredmények meglétének vizsgálata. Ennek módja egy önként vállat, akár egyéni, akár csoportosan készíthető projekt feladat elkészítése. A feladatokat és a legfeljebb 2 fős csoportok beosztását a harmadik oktatási hétig kell véglegesíteni. Az elkészített projekt dolgozat tartalmi és formai követelményeit, értékelési elveit a feladatkiírás tartalmazza. Teljesítésére a tanulmányi teljesítményértékelési tervben meghatározott időpontban, előreláthatólag a 13. oktatási héten kerül sor. A feladattal legfeljebb 50 pont szerezhető, és egy tetszőleges összegző értékelés (zárthelyi) kiváltható. | |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A vizsga elemei:
| Írásbeli részvizsga | ||
| Kötelezettség: | kötelező (rész)vizsgaelem, elégtelen teljesítése elégtelen(1) vizsgaérdemjegyet von maga után | |
| Leírás: | Az írásbeli vizsga felméri a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményeit. Ennek megfelelően a kijelölt elméleti ismeretanyag elsajítítottságát, valamint a szerzett ismeretek meglétét és képességek alkalmazását méri fel. Az írásbeli vizsga 65%-ban az elméleti ismeretekre, 35%-ban az alkalmazói készségekre fókuszál. Összesen 50 pont szerezhető, és minimum 50% elérendő az elégséges szinthez. A félévi vizsgára bocsájtás előfeltétele, hogy mindkét zárthelyi dolgozat legalább az elégséges szintet elérje. Amennyiben mindkét évközi írásbeli összegző teljesítménymérés (zárthelyi) eredménye legalább közepes, ezek pontszámának átlaga alapján vizsgajegy ajánlható meg. | |
| Szóbeli részvizsga | ||
| Kötelezettség: | nincs ilyen vizsgaelem | |
| Leírás: | ||
| Gyakorlati részvizsga | ||
| Kötelezettség: | nincs ilyen vizsgaelem | |
| Leírás: | ||
| Évközi eredmények beszámítása | ||
| Kötelezettség: | kötelező (rész)vizsgaelem, elégtelen teljesítése elégtelen(1) vizsgaérdemjegyet von maga után | |
| Leírás: | A vizsgán ellenőrzésre kerülnek az alapvető ok-okozati összefüggések, az elmélet alkalmazása, illetve kapcsolata a gyakorlattal, alkalmazhatósága. A félévi vizsgára bocsájtás előfeltétele, hogy mindkét zárthelyi dolgozat legalább az elégséges szintet elérje. Amennyiben mindkét évközi írásbeli összegző teljesítménymérés (zárthelyi) eredménye legalább közepes, ezek pontszámának átlaga alapján vizsgajegy ajánlható meg. | |
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
| Azonosítója | Részarány |
|---|---|
| 1. Évközi teljesítményértékelés | 50 % |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | 50 % |
Az aláírás megadásának feltétele, hogy az évközi teljesítményértékeléseken szerezhető pontszám legalább 40 %-át elérje.
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
| Típusa: | Részarány |
|---|---|
| Írásbeli részvizsga | 100 % |
| Évközi eredmények beszámítása | 100 % |
Érdemjegy megállapítása
| Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
|---|---|---|
| jeles (5) | Excellent [A] | 92 % felett |
| jeles (5) | Very Good [B] | 85 % - 92 % |
| jó (4) | Good [C] | 71 % - 85 % |
| közepes (3) | Satisfactory [D] | 56 % - 71 % |
| elégséges (2) | Pass [E] | 41 % - 56 % |
| elégtelen (1) | Fail [F] | 41 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az előadások legalább 50 %-án (lefelé kerekítve) jelen kell lenni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
| Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
| igen | ||
| Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| az összegző (szummatív) teljesítményértékelések egyenként javíthatók, illetve ismételhetők | ||
| Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
| az ismétlő-javítás lehetősége kizárt | ||
| Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
| az időben újabb eredmény felülírja a korábbit | ||
| Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| a részteljesítmény értékelés(ek) ezen csoportjába tartozó teljesítményértékelés nem javítható, illetve nem ismételhető, az eredmény megállapítás a TVSZ 122. § (6) bekezdésben foglaltak szerint | ||
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Tevékenység | óra / félév |
|---|---|
| részvétel a kontakt tanórákon | 42 |
| felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 32 |
| vizsgafelkészülés | 28 |
| további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 18 |
| összesen | 120 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
| Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2024. január 1. |
| Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2028. július 15. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Gépészmérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
- Széles körű elméleti és gyakorlati felkészültséggel, módszertani és gyakorlati ismeretekkel rendelkezik az összetett gépészeti rendszerek és folyamatok tervezéséhez, gyártásához, modellezéséhez, üzemeltetéséhez és irányításához.
- Ismeri és érti a számítógépes modellezés és szimuláció gépészeti szakterülethez kapcsolódó eszközeit és módszereit.
Képesség
- Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
- Képes a rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján a komplex rendszerek globális tervezésének elsajátítására.
- Képes információs és kommunikációs technológiákat és módszereket alkalmazni műszaki problémák megoldására.
Attitűd
- Törekszik arra, hogy a munkáját rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben végezze.
- Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
- Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
Önállóság és felelősség
- Szakmai problémák megoldása során önállóan és kezdeményezően lép fel.
- Vállalja a felelősséget az irányítása alatt zajló részfolyamatokért.
- Döntéseit körültekintően, más szakterületek (elsősorban jogi, közgazdasági, energetikai és környezetvédelmi) képviselőivel konzultálva, önállóan hozza, melyért felelősséget vállal.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
|
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |
|
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |