Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Kontinuummechanika | |||
Continuum Mechanics
|
||||
Tantárgykód | BMEGEMMNGKN | |||
Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
óraszám (heti): | 2 | 2 | 0 | |
jelleg (kapcsolt/önálló): | - | kapcsolt | - | |
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | vizsga | |||
Tantárgy kreditértéke | 5 | |||
Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Hénap Gábor | ||
beosztása: | adjunktus | |||
elérhetősége: | henapg@mm.bme.hu | |||
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Műszaki Mechanikai Tanszék | |||
http://www.mm.bme.hu | ||||
Tantárgy weblapja | http://www.mm.bme.hu/targyak/?BMEGEMMNGKN | |||
Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelező | |||
Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | nincs | ||
Gyenge előkövetelmény | ||||
Párhuzamos előkövetelmény | ||||
Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
Kizáró feltétel | nincs |
Célkitűzés
A tantárgya célja, hogy átfogó ismereteket adjon a kontinuum-mechanika legfontosabb fejezeteiből: Tenzoralgebra; Tenzoranalízis; Kontinuumok kinematikája; Feszültségtenzorok; Kontinuumok sebességállapota; Objektív deriváltak; Mechanikai alaptörvények; Energia-tételek. A tantárgy kitér hiperelasztikus anyagmodellezésre elméleti és gyakorlati kérdéseire is. Ismerteti a Navier-Stokes egyenlet származtatását. Cél, hogy a tárgyat teljesítő hallgatóknak biztos alapot adjon a későbbi anyagmodellezéssel és nemlineáris végeselemes számításokkal kapcsolatos feladatok során.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a kontinuummechanika célját, módszereit és korlátait illetően; Birtokában van a tenzoralgebra és tenzoranalízis főbb fejezeteivel; Különbséget tesz a nemlineáris anyagmodellezésben használt alakváltozási tenzorok között; Tisztában van a különböző feszültségtenzorok fizikai jelentésével; Átlátja a kontinuumok mozgásállapotának leírására használt alapegyenleteket; Érti a fizikai objektivitás fogalmát és a különböző objketív deriváltak számítási módjait; Tájékozott a mechanika alaptörvényei és energiatételei terén; Ismeri a hiperelasztikus anyagi viselkedés elméleti alapjait; Különbséget tesz lineáris és nemlineáris anyagmodellezés terén; Rendszerbe foglalja a kontinuummechanika alapegyenleteit.
Képesség
Kiszámítja a mozgásfüggvény felhasználásával a különböző alakváltozási és deformációs tenzorokat; Használja a polárfelbontást az alakváltozási tenzorok számítása során; Kiszámítja a főnyúlásokat az elmozdulásmezőből és az alakváltozási tenzorokból; Képes különséget tenni a különböző feszültségtenzorok értelemzése között; Kiszámítja a hiperelasztikus anyagmodelleknél a különböző terhelési módokhoz tartozó feszültségeket; Alkalmazza az anyagi idő szerinti és az objektív idő derivált módszereit; Értelmezi a mechanika alaptörvényeit és energia-elveit; Meghatározza az Euler- és Lagrange-féle sebesség- és gyorsulásmezőt; Alkalmazza a fizikailag objektív feszültség-sebességeket a hypoelasztikus anyagtörvényekben; Meghatározza a feszültségteljesítményt a sebességgradiensből és a feszültségtenzorokból.
Attitűd
Munkáját, eredményeit és következtetéseit folyamatosan ellenőrzi; Folyamatos ismeretszerzéssel bővíti a kontinuum-mechanikával kapcsolatos tudását; Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára; Törekszik a mechanika újszerű elméleteinekmegismerésére és használatára; Fejleszti a pontos és hibamentes feladatmegoldást, a mérnöki precizitást és szabatosságot szolgáló képességeit.
Önállóság és felelősség
Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgatótársaival; Elfogadja a megalapozott szakmai és egyéb kritikai észrevételeket; Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában; Ismeretei birtokában, elemzései alapján felelős, megalapozott döntést hoz; Felelősséget érez a jövő mechanikával kapcsolatos oktatása és a jövő nemzedékei iránt.
Oktatási módszertan
A tantárgy elméleti és gyakorlati kurzusokból áll, melyek kimérete azonos. Az előadáson közölt elméleti anyagok megértését segítik a gyakorlatokon megoldott numerikus mintapéldák. Az előadás során a legfontosabb anyagrészek levezetése táblán történik annak érdekében, hogy a közös munka elősegítse a tananyag megértését a hallgatók számára. Az elméleti kurzusokon kivetített animációk és mintapéldák tovább segítik a tananyag elsajátítását. Az előadásokon és gyakorlatokon felhasznált anyagokat a hallgatók letölthetik. A félév során több kisebb szorgalmi házi feladat biztosítja a hallgatóknak a pluszpontok megszerzését. A félév során rendszeres konzultációkat biztosítunk.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
G.A. Holzapfel. Nonlinear solid mechanics. Wiley. 2000. ISBN: 978-0-471-82319-3.
O. Gonzalez, A.M. Stuart. A First Course in Continuum Mechanics. Cambridge University Press. 2008. ISBN: 9780511619571.
J. Bonet, E.D. Wood. Nonlinear continuum mechanics for finite element analysis 2nd edition. Cambridge University Press. 2008. ISBN:9780511755446.
Jegyzet
Online elérhető tanulástámogató anyag
A tantárgyleírás hatályossága
Hatályosság kezdete: | 2024. január 1. |
Hatályosság vége: | 2028. július 15. |
Általános szabályok
A tanulási eredmények értékelése négy évközi írásbeli teljesítménymérés (két rész- és két összegző tanulmányi teljesítményértékelés) alapján történik. Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat egyrészt a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba, azaz gyakorlati (számítási) feladatokat kell megoldani, másrészt a szükséges lexikális ismereteket kéri számon a teljesítményértékelés során, a rendelkezésre álló munkaidő 90 perc; A részteljesítmény értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg készített házi feladat.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
1. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
Darabszáma: | 2 | |
Célja, leírása: | Az összegző értékelések együttesen vizsgálják és mérik fel a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményeit. Ennek megfelelően az egyes összegző értékelések a kijelölt elméleti ismeretanyag elsajítítottságát, valamint a gyakorlaton szerzett ismeretek meglétét és képességek alkalmazását mérik fel. Egy-egy összegző értékelés 50%-ban az elméleti ismeretekre, 50%-ban az alkalmazói készségekre fókuszál. Teljesítésükre a tanulmányi teljesítményértékelési tervben meghatározott időpontban, előreláthatólag a 8. és 14. oktatási héten kerül sor. A két összegző teljesítményértékelésen egyenként 35-35 pont szerezhető. | |
2. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, egyszerű | |
Darabszáma: | 2 | |
Célja, leírása: | A részteljesítmény értékelés alapvető célja az attitűd, valamint az autónómia és felelősség kompetenciacsoportba tartozó tanulási eredmények meglétének vizsgálata. Ennek módja két darab egyénileg készítendő házi feladat dokumentáció elkészítése. A feladatok témája a kiadás előtt elmondott anyagrészekre alapozott. Az elkészített házi feladat tartalmi és formai követelményeit, értékelési elveit a feladatkiírás és a tantárgy honlapja egyértelműen tartalmazza. Egy feladattal legfeljebb 15 pont szerezhető. |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A vizsga elemei:
Írásbeli részvizsga | ||
Kötelezettség: | kötelező (rész)vizsgaelem, elégtelen teljesítése elégtelen(1) vizsgaérdemjegyet von maga után | |
Leírás: | A tantárgy tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja írásbeli zárthelyi dolgozat formájában; a dolgozat alapvetően az egyes fogalmak értelmezésére és az azok közötti összefüggések felismerésére, valamint a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál. A dolgozat egyaránt tartalmaz elméleti kérdéseket és gyakorlati feladatokat. A feladatok jellemzően több kisebb feladat megoldását jelentik, melyek különböző anyagrészekhez tartoznak. |
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
Azonosítója | Részarány |
---|---|
1. Évközi teljesítményértékelés | 70 % |
2. Évközi teljesítményértékelés | 30 % |
Az aláírás megadásának feltétele, hogy az évközi teljesítményértékeléseken szerezhető pontszám legalább 40 %-át elérje.
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
Típusa: | Részarány |
---|---|
Írásbeli részvizsga | 100 % |
Érdemjegy megállapítása
Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
---|---|---|
jeles (5) | Excellent [A] | 90 % felett |
jeles (5) | Very Good [B] | 85 % - 90 % |
jó (4) | Good [C] | 70 % - 85 % |
közepes (3) | Satisfactory [D] | 55 % - 70 % |
elégséges (2) | Pass [E] | 40 % - 55 % |
elégtelen (1) | Fail [F] | 40 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az előadások legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) jelen kell lenni.
A gyakorlatok legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
igen | ||
Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
NEM | ||
Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
az összegző (szummatív) teljesítményértékelések egyenként javíthatók, illetve ismételhetők | ||
Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
az ismétlő-javítás lehetősége kizárt | ||
Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
az időben újabb eredmény felülírja a korábbit | ||
Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
a részteljesítmény értékelés(ek) ezen csoportjába tartozó teljesítményértékelés nem javítható, illetve nem ismételhető, az eredmény megállapítás a TVSZ 122. § (6) bekezdésben foglaltak szerint |
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Tevékenység | óra / félév |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 56 |
félévközi készülés a gyakorlatokra | 14 |
felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 32 |
részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 8 |
vizsgafelkészülés | 35 |
további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 5 |
összesen | 150 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2024. január 1. |
Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2028. július 15. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Gépészmérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
Képesség
- Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
Attitűd
- Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
Önállóság és felelősség
- Megszerzett tudását és tapasztalatait formális, nem formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |