| Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Képlékeny alakítás | |||
|
Metal Forming
|
||||
| Tantárgykód | BMEGEMTAGE1 | |||
| Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
| Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
| óraszám (heti): | 2 | - | 1 | |
| jelleg (kapcsolt/önálló): | - | - | kapcsolt | |
| Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | félévközi érdemjegy | |||
| Tantárgy kreditértéke | 4 | |||
| Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Katula Levente Tamás | ||
| beosztása: | adjunktus | |||
| elérhetősége: | katula@att.bme.hu | |||
| Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Anyagtudomány és Technológia Tanszék | |||
| http://www.att.bme.hu | ||||
| Tantárgy weblapja | http://www.att.bme.hu/oktatas/bmegemtage1/ | |||
| Tantárgy oktatásának nyelve | angol | |||
| Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelező | |||
| Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | nincs | ||
| Gyenge előkövetelmény | ||||
| Párhuzamos előkövetelmény | ||||
| Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
| Kizáró feltétel | nincs | |||
Célkitűzés
A tantárgy célkitűzése, hogy a képlékenyalakítás folyamatának kontinuum-mechanikai alapismeretein, a hozzá kapcsolódó tribológiai alapfogalmakon és a károsodás-alakíthatóság fogalomkörének elsajátítása alapján szervesen összefüggő ismereteket és módszereket adjon a tématerület technológiai feladatainak tervezéséhez. Fontos célkitűzés, hogy az elsajátítandó ismeretek, a folyamatmodellezés eszköztárának (végeselemes számítások) alkalmazásával rögzüljenek, amihez egyéni félévi tervezési feladat megoldásán keresztül jut el a hallgató. Az elméleti ismereteken túl a gyakorlatok feladata egy-egy résztéma kísérletekkel alátámasztott vizsgálata a súrlódás, az alakíthatóság, a lemezek mélyhúzása és a térfogatalakító műveletek témakörében.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a nagymértékű képlékeny alakváltozást szenvedő test mozgásának mechanikai alapegyenleteiről, az alakváltozás és az alakváltozási sebesség fogalmáról. Ismeri az alakváltozó testben ébredő feszültségek mérőszámait, képes a feszültségek és az alakváltozások közötti kapcsolatok helyes alkalmazására, figyelembe véve az izotróp és anizotróp anyagi viselkedést leíró anyagtörvényeket. Tisztában van a folyási feltételekkel és alkalmazásukkal alakítástechnikai feladatok megoldására. Ismeri az érintkező anyagok felületén ébredő kölcsönhatásokat, a súrlódás törvényszerűségeinek különböző egyenleteit. Tájékozott a hideg- és melegalakítási folyamatok jellemzőivel. Tájékozott a képlékeny alakítás során lejátszódó anyagszerkezeti folyamatokról és azok gyártás során történő figyelembevételéről. Érti a mélyhúzás folyamatát és a folyamatban felépülő feszültégeket és az anizotrópia szerepét. Értelmezi a vágási folyamat lépéseit, képes a vágóerő meghatározására táblaollók, továbbá kivágás/lyukasztás esetén. Tudomása van a hajlítási folyamatokról és a visszarugózás jelenségeiről. A szabvány segítségével a forgácsolt darab geometriájának ismeretében meghatározza a kovácsdarab méreteit. Tudomása van az alumínium-kovácsolás jellemzőirő, a thixokovácsolás előnyeirő. Meghatározza az alakítási folyamatok erő- és munkaszükségletét.
Képesség
Különbséget tesz a különböző alakváltozási módok között. Képes különbséget tenni az anyagi viselkedés különböző fajtái (ideálisan rugalmas, tökéletesen képlékeny és rugalmas-képlékeny) között. Helyesen alkalmazza a folyási feltételeket alakítástechnikai feladatok megoldásához. Képes megkülönböztetni a különböző súrlódási eseteket. Képes kiszámítani egyszerű hideg térfogatalakítási folyamatok alakítási lépéseit és a kialakuló feszültségeket. Alkalmazza a károsodást leíró elméleteket az anyag tönkremenetelének előrejelzésére. Kiszámítja a mélyhúzási folyamatok alakítási lépéseit és a kialakuló feszültségeket. Kiszámítja a vágóerőt egyenes- és ferdeélű táblaollók esetén, továbbá kivágás/lyukasztás műveletekre. Meghatározza hajlításnál a visszarugózás hatását és kiküszöbölésének lehetséges módját. Meghatározza a süllyesztékes kovácsdarab szerkesztési lépéseit. Meghatározza az alakításhoz szükséges hőmérséklet tartományt mind alumínium, mind acél munkadarabokhoz. Azonosítja a rendelkezésre álló információk alapján az alakító folyamathoz leginkább alkalmas alakítógép csoportot és a megfelelő gép paramétereit.
Attitűd
Munkáját, eredményeit és következtetéseit folyamatosan ellenőrzi. Folyamatos ismeretszerzéssel bővíti a képlékenyalakító technológiák tervezésével kapcsolatos tudását. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára. Fejleszti a pontos és hibamentes feladatmegoldást, a mérnöki pontosságot és szabatosságot szolgáló képességeit. Véleményét és nézeteit másokat nem sértve közzéteszi.
Önállóság és felelősség
Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgatótársaival. Elfogadja a megalapozott szakmai és egyéb kritikai észrevételeket. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában. Megszerzett ismeretei és elemzései alapján felelős, megalapozott döntést hoz. Elkötelezett a rendszerszemléletű gondolkodás és problémamegoldás elvei és módszerei iránt.
Oktatási módszertan
A tantárgy oktatása során három jól elkülöníthető rész különböztethető meg: előadások, évközi tervezési feladat és laborgyakorlatok. Az előadási ismeretanyag, a tananyag egy részének méréssel történő begyakorlása, az évközi tervezési feladatban analitikus képletekkel, vagy a modellezés eszköztárának alkalmazásával a képlékenyalakítás technológiai folyamatainak tervezése történik meg, míg a laborgyakorlatokon mérések végzésére kerül sor. Az előadások alapvetően a frontális oktatás technikáját alkalmazva ismertetik meg a hallgatókkal a tudás kompetenciaelemek által meghatározott információkat. Az előadásokhoz diasorok tartoznak. Az évközi tervezési feladat egyéni megoldásánál végeselemes tervező rendszer alkalmazása is lehetséges. A folyamatos konzultáció a célirányos haladást, míg a tervező szoftver használata a modellezés készségszintű begyakorlását biztosítja. A laborgyakorlatok a tananyag meghatározott részének készségszintű elsajátítását szolgálják.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
Gillemot-Ziaja: Fémek képlékeny alakítása, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. (J4-586)
Avitzur, B.: Handbook of metal-forming processes, John Wiley and Sons, New York, 1983, [ISBN 100471034746]
Kaliszky Sándor: Képlékenységtan, Elmélet és mérnöki alkalmazások, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975, [ISBN 9630506521]
Jegyzet
Online elérhető tanulástámogató anyag
http://www.att.bme.hu/oktatas/BMEGEMTAGE1/letoltes
A tantárgyleírás hatályossága
| Hatályosság kezdete: | 2021. szeptember 1. |
| Hatályosság vége: | 2025. július 15. |
Általános szabályok
A tanulási eredmények értékelése követi az oktatási módszertant: laboratóriumi gyakorlatok teljesítése, a félévközi feladat elkészítése és megvédése, valamint az írásbeli zárthelyi dolgozatok teljesítése. A szemeszter során kiosztott tervezési feladat határidőre történő feladatbeadással és a feladatok megvédésével valósul meg. Ez a tantárgy tudás, képesség, attitűd, önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja. A félév során megírt két írásbeli teljesítményértékelés a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában. A dolgozatok egyrészt a szükséges lexikális ismeretek elsajátítását kérik számon, másrészt a megszerzett ismeretek aktív alkalmazására fókuszálnak, így a problémafelismerést és -megoldást helyezik a középpontba.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
| 1. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
| Darabszáma: | 2 | |
| Célja, leírása: | Az összegző értékelés együttesen vizsgálja és méri fel a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményét. Ennek megfelelően az összegző értékelés a kijelölt elméleti ismeretanyag elsajátítottságát, valamint a laborgyakorlaton szerzett ismeretek meglétét és a képességek alkalmazását méri fel. Teljesítésére a tanulmányi teljesítményértékelési tervben meghatározott időpontokban, előreláthatólag a 6. és a 13. oktatási héten kerül sor. Mindkét összegző teljesítményértékelésen egyenként maximum 100 pont szerezhető. | |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, projekt jellegű, komplex | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | A részteljesítmény értékelés alapvető célja a tudás, képesség, attitűd, önállóság és felelősség kompetenciacsoportba tartozó tanulási eredmények meglétének vizsgálata. Ennek módja egyéni tervezési feladat konzultációs segítséggel történő önálló megoldása és megvédése. A feladatok különböző témakörökből kerülnek ki. A feladatok tartalmi és formai követelményeit, értékelési elveit a feladatkiírás tartalmazza. A féléves feladattal összesen 100 pont szerezhető. | |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
| Azonosítója | Részarány |
|---|---|
| 1. Évközi teljesítményértékelés | 67 % |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | 33 % |
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaelem.
Érdemjegy megállapítása
| Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
|---|---|---|
| jeles (5) | Excellent [A] | 91 % felett |
| jeles (5) | Very Good [B] | 87 % - 91 % |
| jó (4) | Good [C] | 75 % - 87 % |
| közepes (3) | Satisfactory [D] | 63 % - 75 % |
| elégséges (2) | Pass [E] | 50 % - 63 % |
| elégtelen (1) | Fail [F] | 50 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az érték hiánya az előadások esetében azt jelenti, hogy nincs jelenléti követelmény.
A laboratóriumi gyakorlatok legalább 76 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
| Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
| igen | ||
| Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
| igen | ||
| Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| az összegző (szummatív) teljesítményértékelések egyenként javíthatók, illetve ismételhetők | ||
| Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
| az ismétlő-javítás teljesítményértékelésenként egyenként lehetséges | ||
| Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
| az időben újabb eredmény felülírja a korábbit | ||
| Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| a részteljesítmény értékelés egy alkalommal javítható, illetve ismételhető (ide értve a késedelmes benyújtást is) a pótlási időszak végéig | ||
| El nem végzett laboratóriumi gyakorlatok teljesítése: | ||
| az el nem végzett laborgyakorlatok a pótlási időszakban kötelezően elvégzendők | ||
| Hibásan (pl. jegyzőkönyvhiba) teljesített laboratóriumi gyakorlatok ismétlése: | ||
| a hibásan teljesített laborgyakorlat csak a teljes laborgyakorlati cselekmény ismételt elvégzésével teljesíthető | ||
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Tevékenység | óra / félév |
|---|---|
| részvétel a kontakt tanórákon | 42 |
| felkészülés a laboratóriumi gyakorlati foglalkozásokra | 14 |
| felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 32 |
| részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 30 |
| további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 2 |
| összesen | 120 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
| Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2021. június 1. |
| Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2025. július 15. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Minden mesterszakon közös
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
Képesség
Attitűd
Önállóság és felelősség
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
|
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |
|
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |