Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Hő- és áramlástan | |||
Thermo Dynamics and Fluid Dynamics
|
||||
Tantárgykód | BMEGEÁTNG01 | |||
Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
óraszám (heti): | 2 | 0 | 1 | |
jelleg (kapcsolt/önálló): | - | - | kapcsolt | |
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | félévközi érdemjegy | |||
Tantárgy kreditértéke | 4 | |||
Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Bak Bendegúz Dezső | ||
beosztása: | adjunktus | |||
elérhetősége: | bak.bendeguz@gpk.bme.hu | |||
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Áramlástan Tanszék | |||
http://www.ara.bme.hu/ | ||||
Tantárgy weblapja | http://www.ara.bme.hu/oktatas/tantargy/NEPTUN/BMEGEATNG01 | |||
Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelező | |||
Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | nincs | ||
Gyenge előkövetelmény | ||||
Párhuzamos előkövetelmény | ||||
Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
Kizáró feltétel | nincs |
Célkitűzés
Az áramlástan és a hőátvitel alapismereteinek felidézése és szükség esetén szintre hozása előadással és konzultációval segített önálló tanulással, és olyan új ismeretek elsajátítása, amelyek megalapozzák a szak tantárgyainak eredményes tanulását. A tantárgy teljesítésével a hallgatók képesek lesznek számos, a műszaki gyakorlat számára fontos áramlástani és hőtani rendszer leírására, modellezésére. A tárgy a komoly elméleti alapok biztosításán túlmenően közvetlenül hasznosítható gyakorlati tudást ad.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Tisztában van az áramlástanban és hőtanban használt általános fogalmakkal. Rendszerezi az áramlástanban és hőtanban alkalmazott módszereket különböző szempontok szerint. Tisztában van az áramlástani és hőtani vizsgálatok eredményét befolyásoló tényezőkkel. Érti az áramlástani és hőtani folyamatokat leíró alapegyenleteket. Átfogó ismeretekkel rendelkezik az áramlástani és hőtani számítások, vizsgálatok elveiről, alkalmazhatósági korlátairól. Ismeri az egyszerűbb áramlástani méréstechnikai eszközök felépítését és működési elvét. Átlátja az áramlástani mérési módszerek elvét, azok előnyeit és hátrányait. Tájékozott egyszerűbb áramlástani mérések megvalósításának módjairól. Ismeri az áramlástani és hőtani modellezés célját, módszereit, azok korlátait. Ismeri a vizsgálatok során mért mennyiség kiértékelési módszereit. Tisztában van a főbb hőátviteli jelenségekkel (térbeli hősugárzás, hőtranszport módok, többdimenziós hővezetés, mozgó hőforrások, fázisátalakulás, hőátadás, hőcserélők). Tájékozott korszerű áramlástechnikai modellezési módszerekben (numerikus áramlástan, perkoláció). Tájékozott a különböző reológiai görbékkel leírható folyadékok tulajdonságait illetően.
Képesség
Kiválasztja adott mennyiségek meghatározására alkalmas vizsgálati módszereket. Képes adott áramlástani és hőtani folyamatok modellezésére. Értelmezi az áramlástani és hőtani rendszereket leíró egyenleteket. Feltárja az adott folyamat lefolyását befolyásoló tényezőket. Megválasztja az áramlási jellemző meghatározásához szükséges berendezéseket és eszközöket. Rangsorolja a mérési körülmények függvényében a mérési módszereket. Elkészíti az áramlástani mérés végrehajtásához szükséges mérőrendszert. Megoldja az egyszerűbb áramlástani és hőtani rendszerek leírására felállított egyenleteket. Alapszinten önállóan működteti a megismert, egyszerűbb áramlástani méréstechnikai berendezéseket és készülékeket. Értékeli a vizsgálati eredményeket és abból áramlási jellemzőket határoz meg. Alkalmazza a főbb hőátviteli jelenségeket vizsgáló módszereket. Alkalmazza a főbb áramlástani jelenségek leírására szolgáló alapegyenleteket. Képes kiválasztani egy adott folyadékhoz az annak viselkedését legjobban leíró reológiai modellt.
Attitűd
Munkáját, eredményeit és következtetéseit folyamatosan ellenőrzi. Folyamatos ismeretszerzéssel bővíti az energiazdálkodással és fenntarthatósággal kapcsolatos tudását. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára. Törekszik az energiagazdálkodási, gazdaságtani problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára. Fejleszti a pontos és hibamentes feladatmegoldást, a mérnöki precizitást és szabatosságot szolgáló képességeit. Érvényesíti az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és környezettudatosság elvét az energiagazdálkodási feladatok megoldása során. Figyelemmel követi a társadalmi, gazdasági és politikai rendszerben bekövetkező változásokat. Eredményeit a szakmai szabályainak megfelelően publikálja. Véleményét és nézeteit másokat nem sértve közzéteszi.
Önállóság és felelősség
Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgatótársaival. Elfogadja a megalapozott szakmai és egyéb kritikai észrevételeket. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában. Ismeretei birtokában, elemzései alapján felelős, megalapozott döntést hoz. Felelősséget érez az energetika, az energiagazdálkodás problémái, valamint a fenntartható környezethasználat, továbbá a jelen és a jövő nemzedékei iránt. Elkötelezett a rendszerelvű gondolkodás és problémamegoldás elvei és módszerei iránt.
Oktatási módszertan
A tantárgy oktatása előadás és laboratóriumi gyakorlat keretében zajlik. Az előadások alapvetően a frontális oktatás technikáját alkalmazva ismertetik meg a hallgatókkal a tudás kompetenciaelemek által meghatározott információkat. Az ismeretek alkalmazására és készségszintű elsajátítására a laboratóriumi gyakorlatokon kerül sor, ahol egy kiadott projektmunkát kell csoportosan megoldani, mely a csoportmunka-készségeket is fejleszti egyúttal. A projektmunkát a laboratóriumi gyakorlatokat követően prezentáció keretében kell bemutatni, valamint a munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
Lajos Tamás: Az áramlástan alapjai. Dr. Lajos Tamás, 2015, Budapest, ISBN 978 963 12 2885 4.
Jegyzet
Környey T.: Hőátvitel, Műegyetemi Kiadó, 2019, Bp.
Online elérhető tanulástámogató anyag
http://www.ara.bme.hu/oktatas/tantargy/NEPTUN/BMEGEATNG01
A tantárgyleírás hatályossága
Hatályosság kezdete: | 2025. január 1. |
Hatályosság vége: | 2029. július 15. |
Általános szabályok
A tanulási eredmények értékelése két évközi írásbeli összegző teljesítménymérés valamint egy részteljesítmény mérés alapján történik. Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, amely a szükséges lexikális ismereteket kéri számon a teljesítményértékelés során, a rendelkezésre álló munkaidő 90 perc. A részteljesítmény értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája a csoportosan készített házi feladat.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
1. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
Darabszáma: | 2 | |
Célja, leírása: | Az összegző értékelések együttesen vizsgálják és mérik fel a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményeit. Ennek megfelelően az egyes összegző értékelések a kijelölt elméleti ismeretanyag elsajítítottságát, valamint a gyakorlaton szerzett ismeretek meglétét és képességek alkalmazását mérik fel. Egy-egy összegző értékelés 65%-ban az elméleti ismeretekre, 35%-ban az alkalmazói készségekre fókuszál. Teljesítésükre a tanulmányi teljesítményértékelési tervben meghatározott időpontban, előreláthatólag a 7. és a 14. oktatási heteken kerül sor. Az összegző teljesítményértékeléseken darabonként 40 pont szerezhető, azaz összesen 80 pont. Minimum 40% elérendő az egyes összegző teljesítményértékeléseken. | |
2. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, projekt jellegű, komplex | |
Darabszáma: | 1 | |
Célja, leírása: | A részteljesítmény értékelés alapvető célja az attitűd, valamint az autónómia és felelősség kompetenciacsoportba tartozó tanulási eredmények meglétének vizsgálata. Ennek módja egy kizárólag csoportosan készíthető projekt feladat elkészítése, majd a gyakorlati csoport előtti prezentációja. A feladatokat és a legfeljebb 4 fős csoportok beosztását a második oktatási hétig kell véglegesíteni. Az elkészített projekt dolgozat tartalmi és formai követelményeit, értékelési elveit a feladatkiírás tartalmazza. Teljesítésére a tanulmányi teljesítményértékelési tervben meghatározott időpontban, előreláthatólag az 1. és 7. oktatási hét között kerül sor. A feladattal legfeljebb 20 pont szerezhető. |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
Azonosítója | Részarány |
---|---|
1. Évközi teljesítményértékelés | 80 % |
2. Évközi teljesítményértékelés | 20 % |
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaelem.
Érdemjegy megállapítása
Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
---|---|---|
jeles (5) | Excellent [A] | 85 % felett |
jeles (5) | Very Good [B] | 85 % - 85 % |
jó (4) | Good [C] | 70 % - 85 % |
közepes (3) | Satisfactory [D] | 55 % - 70 % |
elégséges (2) | Pass [E] | 40 % - 55 % |
elégtelen (1) | Fail [F] | 40 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az előadások legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) jelen kell lenni.
A laboratóriumi gyakorlatok legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
igen | ||
Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
NEM | ||
Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
az összegző (szummatív) teljesítményértékelések egyenként javíthatók, illetve ismételhetők | ||
Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
az ismétlő-javítás lehetősége kizárt | ||
Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
az időben újabb eredmény felülírja a korábbit | ||
Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
a részteljesítmény értékelés(ek) ezen csoportjába tartozó teljesítményértékelés nem javítható, illetve nem ismételhető, az eredmény megállapítás a TVSZ 122. § (6) bekezdésben foglaltak szerint | ||
El nem végzett laboratóriumi gyakorlatok teljesítése: | ||
az el nem végzett laborgyakorlatok a szorgalmi időszakban kijelölt pótlási alkalommal kötelezően elvégzendők | ||
Hibásan (pl. jegyzőkönyvhiba) teljesített laboratóriumi gyakorlatok ismétlése: | ||
a hibásan (pl. jegyzőkönyvhiba) teljesített laborgyakorlat a hibás rész kijavított formában történő benyújtásával teljesíthető |
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Tevékenység | óra / félév |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 42 |
felkészülés a laboratóriumi gyakorlati foglalkozásokra | 14 |
felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 32 |
részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 30 |
további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 2 |
összesen | 120 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2025. január 1. |
Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2029. július 15. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Gépészmérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
- Rendelkezik a gépészeti területhez kapcsolódó méréstechnikai és méréselméleti ismeretekkel.
- Részletesen ismeri a műszaki dokumentáció készítésének szabályait.
Képesség
- Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
- Képes az adott műszaki szakterület elméleteit és az azokkal összefüggő terminológiát a problémák megoldásakor innovatív módon alkalmazni.
- Képes a kreatív problémakezelésre, az összetett feladatok rugalmas megoldására, továbbá az élethosszig tartó tanulásra és elkötelezettségre a sokszínűség és az értékalapúság mellett.
Attitűd
- Törekszik a minőségi követelmények betartására és betartatására.
- Törekszik szakmailag magas szinten önállóan vagy munkacsoportban megtervezni és végrehajtani a feladatait.
- Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
Önállóság és felelősség
- Önállóan képes mérnöki feladatok megoldására.
- Kezdeményező szerepet vállal műszaki problémák megoldásában.
- Vállalja a felelősséget az irányítása alatt zajló részfolyamatokért.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
Áramlástani és hőtani alapismeretek. Alapszintű informatikai ismeretek (MS word, excel felhasználói szintű ismerete). |
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
Mérési feladatokban szerzett korábbi tapasztalat. |