| Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Energetikai alapismeretek | |||
|
Fundamentals of Energy Management
|
||||
| Tantárgykód | BMEGEENAKEA | |||
| Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
| Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
| óraszám (heti): | 3 | 1 | 0 | |
| jelleg (kapcsolt/önálló): | - | kapcsolt | - | |
| Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | vizsga | |||
| Tantárgy kreditértéke | 4 | |||
| Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Bihari Péter | ||
| beosztása: | egyetemi docens | |||
| elérhetősége: | bihari.peter@gpk.bme.hu | |||
| Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék | |||
| https://www.energia.bme.hu/ | ||||
| Tantárgy weblapja | https://edu.gpk.bme.hu/ | |||
| Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
| Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | szabadon választható | |||
| Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | nincs | ||
| Gyenge előkövetelmény | ||||
| Párhuzamos előkövetelmény | ||||
| Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
| Kizáró feltétel | BMEGEENBEEN | |||
Célkitűzés
Az Energetikai alapismeretek tantárgy célja, hogy a hallgatók átfogó ismereteket szerezzenek az energiaforrásokról, energiaátalakítási folyamatokról és az energiaellátás gazdasági, környezeti összefüggéseiről. A képzés során elsajátítják a fosszilis és megújuló energiaforrások működési elveit, alkalmazási lehetőségeit, valamint az energiatervezés és -gazdálkodás alapjait. A tantárgy célja, hogy a hallgatók képesek legyenek önállóan elemezni az energiapiaci trendeket, fenntartható megoldásokat keresni, és felelősségteljes döntéseket hozni az energiafelhasználás és -termelés optimalizálása érdekében.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Ismeri az energetika alapfogalmait és definícióit. Átlátja a globális energiapiaci trendeket és azok várható fejlődési irányait. Meghatározza az energiahordozók főbb típusait és azok jellemző tulajdonságait. Ismeri a fosszilis energiahordozók (szén, olaj, földgáz) kitermelésének és hasznosításának folyamatait, azok előnyeit és hátrányait. Rendszerezi a megújuló energiaforrások (nap, szél, geotermia) működési elvét és energetikai potenciálját. Átlátja az energiaátalakítás alapelveit és azok fizikai hátterét. Érti az energiaátalakítási folyamatok alapelveit és azok mennyiségi, minőségi mutatóit. Ismeri a villamosenergia- és hőtermelési technológiákat, azok működését és hatékonyságát. Átlátja a kombinált ciklusú és kapcsolt energiatermelés alapelveit és alkalmazási lehetőségeit. Ismeri az energetikai folyamatok környezeti hatásait, beleértve az externális költségeket és azok kezelésének lehetőségeit. Érti az energiaellátási rendszerek gazdasági értékelési módszereit, valamint az egy- és többvezetékes rendszerek működését, különös tekintettel a távhőellátásra. Ismeri az energetika gazdasági kapcsolatrendszerét és annak legfontosabb összefüggéseit. Rendszerbe foglalja az energetika társadalmi hatásait és a társadalmi szereplők érdekeit. Érti a fenntartható energetikai rendszerek jellemzőit és célkitűzéseit.
Képesség
Összehasonlítja a különböző energiahordozók előnyeit és hátrányait, figyelembe véve fenntarthatósági szempontokat. Elemzést készít a hazai és nemzetközi energiafelhasználási trendekről. Alkalmazza az energiaigény-felmérési és előrejelzési modelleket különböző energetikai rendszerekre. Kritikusan értékeli a fosszilis energiahordozók kitermelési és felhasználási technológiáit. Kiválasztja és elemzi a megfelelő megújuló energiaforrásokat egy adott régió adottságainak figyelembevételével. Biomassza-alapú energetikai rendszereket tervez, figyelembe véve a fenntarthatósági és technológiai korlátokat. Feltárja az energiaellátási rendszer részeinek funkcionális összefüggéseit.
Attitűd
Felelősséget vállal az energiafelhasználás fenntarthatóságáért és törekszik az energiahatékonyság növelésére mind szakmai, mind személyes életében. Érzékenyen viszonyul az energetikai folyamatok környezeti és társadalmi hatásaihoz, és előnyben részesíti a környezetbarát megoldásokat. Nyitott az innovatív és megújuló energiaforrásokra, és folyamatosan követi az energiapiaci és technológiai fejlesztéseket. Rendszerszemlélettel közelíti meg az energetikai kihívásokat, felismeri a különböző energiaátalakítási és ellátási rendszerek közötti összefüggéseket. Tudatosan mérlegeli a fosszilis és megújuló energiaforrások előnyeit és hátrányait, objektíven értékelve azok gazdasági, környezeti és társadalmi következményeit. Elkötelezett a folyamatos szakmai fejlődés mellett, felismeri az új energetikai trendek és szabályozások jelentőségét, és készen áll új ismeretek elsajátítására.
Önállóság és felelősség
Önállóan értékeli az energiaellátási rendszereket, figyelembe véve azok gazdasági, környezeti és műszaki hatásait. Felelősséget vállal az energetikai döntések következményeiért, különösen a fenntarthatósági és energiahatékonysági szempontok figyelembevételével. Önállóan alkalmazza az energiaátalakítási folyamatokkal és energiaforrásokkal kapcsolatos tudását a valós mérnöki problémák megoldásában. Elkötelezett a biztonságos és környezetbarát energiatermelési megoldások mellett, és aktívan keres olyan lehetőségeket, amelyek csökkentik az energiatermelés környezeti lábnyomát. Felelősen kezeli az energetikai rendszerek üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos döntéseket, különös tekintettel a fosszilis és megújuló energiaforrások arányának optimalizálására. Kritikusan és rendszerszemlélettel gondolkodik az energiaellátás jövőjéről, önállóan képes a globális és lokális energiapiaci trendek hatásainak értékelésére és az ebből fakadó kihívások kezelésére.
Oktatási módszertan
A tantárgy oktatása teljes egészében online, távolléti formában valósul meg, amely lehetőséget biztosít a korszerű, rugalmas és hallgatóközpontú tanulásszervezésre. A kurzus során a hallgatók az elsajátítandó tananyagot strukturált digitális tananyagokon és jegyzeteken keresztül dolgozzák fel, amelyek a Moodle e-learning rendszerben érhetők el. A tananyagok tematikusan rendezett formában támogatják az önálló tanulást és az ismeretek fokozatos elmélyítését. A tantárgy módszertana önálló tanulásra épülő tanulási környezetet alakít ki, amelyben a hallgatók aktív szerepet vállalnak saját ismeretszerzési folyamatukban. A tananyag feldolgozását a Moodle felületen elérhető tanulási útmutatók, prezentációk, szemléltető ábrák, példatárak és segédanyagok segítik. A hallgatók előrehaladását online szintfelmérők és ellenőrző feladatok támogatják, amelyek visszajelzést adnak a tudás elmélyüléséről és irányítják az önellenőrzést. A távolléti oktatás mellett a kurzus igény szerint személyes oktató–hallgató konzultációval egészül ki, amely lehetőséget biztosít az egyéni tanulási kérdések megválaszolására, a mélyebb összefüggések értelmezésére, valamint a tananyag nehezebb részeinek közös feldolgozására. A konzultációk akár személyesen, akár online platformon is megszervezhetők. A módszertani megközelítés célja, hogy: fejlessze a hallgatók önálló ismeretszerzési és problémamegoldó képességeit, elősegítse a mélyebb tanulást és reflektív gondolkodást, alkalmazkodjon a hallgatók egyéni tanulási stílusához és időbeosztásához, ösztönözze a tananyag aktív, értelmező feldolgozását a puszta ismeretelsajátítás helyett. A tantárgy oktatása tehát modern, digitális tanulási környezetre és aktív tanulói szerepvállalásra épülő pedagógiai szemléletet követ, amely a hallgatók autonómiáját és tanulási felelősségét állítja a középpontba.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
Jegyzet
Online elérhető tanulástámogató anyag
A tantárgyleírás hatályossága
| Hatályosság kezdete: | 2022. július 15. |
| Hatályosság vége: | 2027. július 15. |
Általános szabályok
A tantárgy során a hallgatói teljesítmény értékelése többféle eszköz alkalmazásával történik, amelyek célja a tanulási folyamat folyamatos nyomon követése és a tantárgyi követelmények teljesülésének objektív mérése. Diagnosztikus (szintfelmérő) értékelés: A félév során több alkalommal ellenőrző dolgozatok segítik a tanulási folyamatot és a visszajelzést. Ezek az értékelések nem külön jegyre irányulnak, de a tanulási előrehaladást támogatják. Szummatív értékelések: A félév során két átfogó írásbeli dolgozat kerül megszervezésre, amelyek jelentős súllyal szerepelnek a félévi teljesítmény értékelésében. Írásbeli vizsga: A tantárgy írásbeli vizsgával zárul, amely az elsajátított ismeretek összegző számonkérése. A vizsga eredménye meghatározó része a végső érdemjegy kialakításának. A félév végi érdemjegy az összegző értékelések és a záróvizsga eredményének arányos figyelembevételével kerül kialakításra. Az értékelés alapja a tantervben meghatározott tanulási eredmények teljesítése.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
| 1. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | szintfelmérő (diagnosztikus) értékelés | |
| Darabszáma: | 5 | |
| Célja, leírása: | A tantárgy oktatása során kiemelt figyelmet fordítunk a hallgatók tanulmányi előrehaladásának rendszeres és tudatos nyomon követésére, valamint a tanulási folyamatot támogató visszacsatolás biztosítására. Ennek érdekében diagnosztikus (szintfelmérő) értékelési módszereket alkalmazunk, amelyek segítik mind az oktatót, mind a hallgatót az ismeretelsajátítás szintjeinek pontosabb megítélésében. A diagnosztikus értékelés célja, hogy a félév során feltérképezze a hallgatók tudását, folyamatos haladását. Ez lehetőséget teremt az oktatási tartalomhoz való igazodásra, a tanulási utak differenciálására és az egyéni támogatási igények feltárására. A diagnosztikus értékelés keretében alkalmazott ellenőrző dolgozatok a félév során több alkalommal is megvalósulnak. Ezek célja nem elsősorban az érdemjegy adása, hanem a hallgatók számára folyamatos visszajelzés nyújtása arról, hogy milyen mértékben sajátították el az ismereteket. | |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
| Darabszáma: | 2 | |
| Célja, leírása: | A tantárgy során alkalmazott értékelési rendszer szerves részét képezik a szummatív, amelyek a hallgatók tudásának és képességeinek átfogó, strukturált és objektív felmérésére szolgálnak. Ezen értékelések célja a tanulmányi előrehaladás záró ellenőrzése, valamint a tanulási folyamat végén elért eredmények számszerűsített visszatükrözése. A kurzus során két szummatív dolgozat lesz, amelyek tartalmukban az oktatott tananyag komplex összefüggéseit, alkalmazási és értelmezési szintű tudáselemeit mérik. Ezek az értékelések nem csupán az elméleti ismeretek felidézését, hanem az összefüggések elemzését, a problémamegoldó gondolkodás alkalmazását és a gyakorlati tudáselemek integrálását is megkövetelik. A szummatív értékelések jelentős súllyal járulnak hozzá a félév végi érdemjegy kialakításához, így azok eredményei meghatározó szerepet játszanak a tanulmányi teljesítmény értékelésében. A szummatív dolgozatok összeállítása során törekszünk a kompetenciaalapú értékelésre. | |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A vizsga elemei:
| Írásbeli részvizsga | ||
| Kötelezettség: | opcionális (rész)vizsgaelem, csak a hallgató számára kedvezőbb esetben vehető figyelembe | |
| Leírás: | A tantárgy írásbeli vizsgával zárul, amely az elsajátított ismeretek és kompetenciák átfogó értékelésének eszköze. A vizsga célja, hogy objektív és egységes módon mérje a hallgatók tudását, valamint azt, hogy mennyiben teljesítik a tantárgy által meghatározott tanulási eredményeket. A feladatsor összeállítása a Bloom-féle taxonómia szintjeinek figyelembevételével történik, így a kérdések nem csupán az ismeretfelidézést, hanem a magasabb szintű gondolkodási műveleteket – mint például az elemzést, értékelést vagy szintetizálást – is igénylik. A vizsga célja továbbá, hogy: átfogó képet adjon a hallgató energetikai alapismereteiről és gondolkodásmódjáról, bizonyítsa a hallgató képességét az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, visszajelzést nyújtson az oktatás eredményességéről és a tanulási folyamat sikerességéről, objektív alapot szolgáltasson a tantárgy végső értékeléséhez és a tanulmányi előrehaladás elbírálásához. | |
| Évközi eredmények beszámítása | ||
| Kötelezettség: | opcionális (rész)vizsgaelem, csak a hallgató számára kedvezőbb esetben vehető figyelembe | |
| Leírás: | Az évközi eredmények alapján (ellenőrző dolgozatok, összegző értékelések) a hallgatók megajánlott érdemjegyet szerezhet (ugyanazon ponthatárokkal, mint a vizsgán). Az évközi eredmények alapján megajánlott érdemjegy és az esetleges vizsgán mutatott teljesítmény közül a hallgató számára kedvezőbb eredményt vesszük figyelembe. A megajánlott érdemjegy megléte nem zárja ki a lehetőséget, hogy a hallgató vizsgát tegyen. | |
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
| Azonosítója | Részarány |
|---|---|
| 1. Évközi teljesítményértékelés | 20 % |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | 80 % |
Az aláírás megadásának feltétele, hogy az évközi teljesítményértékeléseken szerezhető pontszám legalább 50 %-át elérje.
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
| Típusa: | Részarány |
|---|---|
| Írásbeli részvizsga | 100 % |
| Évközi eredmények beszámítása | 100 % |
Érdemjegy megállapítása
| Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
|---|---|---|
| jeles (5) | Excellent [A] | 90 % felett |
| jeles (5) | Very Good [B] | 85 % - 90 % |
| jó (4) | Good [C] | 72 % - 85 % |
| közepes (3) | Satisfactory [D] | 65 % - 72 % |
| elégséges (2) | Pass [E] | 50 % - 65 % |
| elégtelen (1) | Fail [F] | 50 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az érték hiánya az előadások esetében azt jelenti, hogy nincs jelenléti követelmény.
A gyakorlatok legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
| Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
| NEM | ||
| Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| az összegző (szummatív) teljesítményértékelések egyenként javíthatók, illetve ismételhetők | ||
| Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
| az ismétlő-javítás összevont formában lehetséges | ||
| Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
| több eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet kell figyelembe venni | ||
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Tevékenység | óra / félév |
|---|---|
| részvétel a kontakt tanórákon | 56 |
| félévközi készülés a gyakorlatokra | 7 |
| felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 32 |
| vizsgafelkészülés | 28 |
| összesen | 123 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
| Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2022. július 15. |
| Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2027. július 15. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Energetikai mérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Ismeri az energetikai mérnöki szakmához szorosan kapcsolódó természettudományos és műszaki elméletet és gyakorlatot, rendelkezik a megfelelő szintű manuális készségekkel.
- Ismeri és érti az energetikai szakterülethez kapcsolódó és a szakmagyakorlás szempontjából kiemelt fontosságú más területek (előtérben a logisztikai, menedzsment, környezetvédelmi, minőségbiztosítási, információtechnológiai, jogi, közgazdasági, munka- é
- Rendelkezik olyan ismeretekkel, melyek az energetikai rendszerek közép és hosszú távú stratégiai tervezéséhez szükségesek.
Képesség
- Képes az energetikai és energiaellátó rendszerek és folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására, rendszerezésére és elemzésére, majd ezek alapján következtetéseket levonására.
- Képes a társadalmi-gazdasági folyamatok energetikával kapcsolatos statisztikai adatainak feldolgozására, rendszerezésére és elemzésére, és ezek alapján következtetések levonására.
- Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex energetikai rendszerek globális tervezésére, létesítésének előkészítésére és irányítására, majd üzemeltetésére.
Attitűd
- Tevékenységét rendszerszemléletű és folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex megközelítésben, a fenntarthatóság és energiatudatosság szempontjait előtérbe helyezve végezi.
- Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, annak hiteles közvetítésére.
- Törekszik a műszaki szakterülettel összefüggő új módszerek és eszközök fejlesztésében való közreműködésre.
Önállóság és felelősség
- Megszerzett tudását és tapasztalatait formális, nem formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.
- Felelősséggel viseltetik a gazdaságosság, hatékonyság, fenntarthatóság, az emberi egészség és biztonság, valamint a környezettudatosság terén.
- Döntéseit körültekintően, más (elsősorban jogi, közgazdasági és környezetvédelmi) szakterületek képviselőivel konzultálva, önállóan hozza meg, melyért felelősséget vállal.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
|
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |
|
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |