Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Alkalmazott termodinamika | |||
Applied Thermodynamics
|
||||
Tantárgykód | BMEGEENBGAT | |||
Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
óraszám (heti): | 2 | 2 | 0 | |
jelleg (kapcsolt/önálló): | - | önálló | - | |
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | félévközi érdemjegy | |||
Tantárgy kreditértéke | 5 | |||
Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Fülöp Tamás Attila | ||
beosztása: | egyetemi docens | |||
elérhetősége: | fulop.tamas@gpk.bme.hu | |||
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék | |||
http://www.energia.bme.hu/ | ||||
Tantárgy weblapja | https://edu.gpk.bme.hu | |||
Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelező | |||
Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | BMEGEENBGTD, BMEGEENBGHK | ||
Gyenge előkövetelmény | BMEGEENBGKG | |||
Párhuzamos előkövetelmény | ||||
Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
Kizáró feltétel | BMEGEENAGAT |
Célkitűzés
A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a termodinamika konkrét, összetett problémákra való alkalmazásának analitikus és numerikus, kézi és számítógépes számításos módjaival, munkaközegek körfolyamatainak, termodinamikai folyamatok időbeliségének és hőátviteli elrendezéseknek modern műszaki alkalmazásokban megkívánt pontosságú leírásával, az ilyen számításokhoz kifejlesztett számítógépes környezetek használatával.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
A hallgató átlátja az összetett termodinamikai problémákban megjelenő mechanikai, áramlástani, elektromos és kémiai jelenségeket, azok hatásait a termodinamikai mennyiségekre. A hallgató tájékozott a van der Waals- és bonyolultabb állapotegyenletekben, az általuk leírt összetett közegviselkedésekben. A hallgató birtokában van az állapotegyenletekből és mérésekből származtatható információk egymásba alakításának módjainak (változótranszfomációk, Maxwell- és Gibbs-Helmholtz-relációk). A hallgató azonosítja a szuperkritikus közegállapotok jellegzetességeit. A hallgató tudomása van a hőkörfolyamatok modellezésének alapelveiről, az alapegyenletekről, numerikus megoldási algoritmusaik elvéről. A hallgató felidézi az állapotdiagramok és fázisdiagramok felépítését és használatának módját. A hallgató ismeri a hőátviteli problémák analitikus megoldásainak lehetőségeit és korlátait. A hallgató tisztában van az összetett hőátviteli feladatok végeselemes megoldásának alapelveivel, megvalósításának módjával. A hallgató tisztában van a végeselemes megoldások hálózásfüggésének jelentőségével. A hallgató átfogóan ismeri a termodinamikai feladatok és problémák megoldására szolgáló módszereket és eljárásokat. A hallgató tisztában van a termodinamikai modellek korlátaival, a közelítések-egyszerűsítések jellegével, mértékével és a modellből kapott eredményre való kihatásukkal.
Képesség
A hallgató feltárja az összetett termodinamikai problémákban megjelenő mechanikai, áramlástani, elektromos és kémiai jelenségeket, azok hatásait a termodinamikai mennyiségekre. A hallgató azonosítja a van der Waals- és bonyolultabb állapotegyenleteket, az általuk leírt összetett közegviselkedéseket. A hallgató működteti az állapotegyenletekből és mérésekből származtatható információk egymásba alakításának módjait (változótranszfomációk, Maxwell- és Gibbs-Helmholtz-relációk). A hallgató azonosítja a szuperkritikus közegállapotok jellegzetességeit. A hallgató vázolja a hőkörfolyamatok modellezésének alapelveit, az alapegyenleteket, numerikus megoldási algoritmusaik elvét. A hallgató értelmezi az állapotdiagramok és fázisdiagramok felépítését és használatának módját. A hallgató azonosítja a hőátviteli problémák analitikus megoldásainak lehetőségeit és korlátait. A hallgató működteti az összetett hőátviteli feladatok végeselemes megoldásának alapelveit, megvalósításának módját. A hallgató asszociál a végeselemes megoldások hálózásfüggésének jelentőségére. A hallgató működteti a termodinamikai feladatok és problémák megoldására szolgáló módszereket és eljárásokat. A hallgató értékeli a termodinamikai modellek korlátait, a közelítések-egyszerűsítések jellegét, mértékét és a modellből kapott eredményre való kihatásukat.
Attitűd
A hallgató törekszik a gondos, pontos, hibamentes munkavégzésre, a folyamatos önellenőrzésre. A hallgató folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását. A hallgató nyitott az információtechnológiai eszközök használatára. A hallgató törekszik a termodinamikai problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára. A hallgató törekszik feladatmegoldásának informatív, mégis tömör, lényegretörő írásos és szóbeli ismertetésére.
Önállóság és felelősség
A hallgató önállóan végzi a termodinamikai feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását. A hallgató önállóan végzi a termodinamikai feladatok és problémák megoldásának írásos dokumentációjának és szóbeli ismertetésének számítógépes anyagának elkészítését. A hallgató elfogadja a megalapozott kritikai észrevételeket. A hallgató gondolkozásában elkötelezett a rendszerelvű megközelítés iránt. A hallgató feladatmegoldásaiban felelősséget érez a társadalom iránt, munkájában érvényesíti e szempontot.
Oktatási módszertan
Előadások táblán vagy táblagépen + kivetített segédanyagok elmagyarázása; az előadáson elhangzott ismeretekhez kapcsolódó tantermi számítási gyakorlatok táblán vagy táblagépen, szintén segédanyagokat is kivetítve; eszköz- és szoftverbemutatók; kommunikáció írásban és szóban. Az órai aktivitást bónuszpontok rendszere is serkenti, a hallgatók bátorítva vannak akár "rossz" kérdések, megjegyzések megtételére is, az oktató minden ilyenből is pozitív tanulságot bont ki és ismertet.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
Környey Tamás: Termodinamika, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2020, ISBN 9789634545705
Bergman, Lavine, Incropera, Dewitt: Fundamentals of Heat and Mass Transfer, 2017, ISBN 9781119320425
Jegyzet
Környey Tamás: Hőátvitel, Egyetemi jegyzet, Műegyetemi Kiadó, 2016
Fülöp Tamás: Fejezetek a termodinamikából, egyetemi jegyzet, BME, 2022
Online elérhető tanulástámogató anyag
A tantárgyleírás hatályossága
Hatályosság kezdete: | 2022. július 15. |
Hatályosság vége: | 2027. július 15. |
Általános szabályok
A tanulási eredmények értékelése két évközi írásbeli teljesítménymérés (összegző tanulmányi teljesítményértékelés) és egy önállóan megoldandó házi feladat megoldásának írásbeli és szóbeli ismertetése (összegző tanulmányi teljesítményértékelés) alapján történik. A két 90-perces zárthelyi dolgozat és az önállóan megoldandó házi feladat egyaránt a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
1. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
Darabszáma: | 2 | |
Célja, leírása: | Összegző tanulmányi teljesítményértékelés, a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában; a dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba, azaz gyakorlati (számítási) feladatokat kell megoldani a teljesítményértékelés során; az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg, a rendelkezésre álló munkaidő 90 perc. | |
2. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, projekt jellegű, komplex | |
Darabszáma: | 1 | |
Célja, leírása: | Részteljesítmény-értékelés (komplex feladatmegoldás): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája egy összetett feladatnak egyénileg vagy csoportosan készített, írásban benyújtott és előadásban is ismertetett megoldása; a kitűzött probléma tartalmát, a megoldás követelményeit, beadási határidejét és értékelési módját a gyakorlatvezető határozza meg. |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
Azonosítója | Részarány |
---|---|
1. Évközi teljesítményértékelés | 60 % |
2. Évközi teljesítményértékelés | 40 % |
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaelem.
Érdemjegy megállapítása
Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
---|---|---|
jeles (5) | Excellent [A] | 90 % felett |
jeles (5) | Very Good [B] | 85 % - 90 % |
jó (4) | Good [C] | 72 % - 85 % |
közepes (3) | Satisfactory [D] | 65 % - 72 % |
elégséges (2) | Pass [E] | 50 % - 65 % |
elégtelen (1) | Fail [F] | 50 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az érték hiánya az előadások esetében azt jelenti, hogy nincs jelenléti követelmény.
A gyakorlatok legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
NEM | ||
Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
NEM | ||
Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
az összegző (szummatív) teljesítményértékelések csak ÖSSZEVONTAN javíthatók, illetve ismételhetők | ||
Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
az ismétlő-javítás lehetősége kizárt | ||
Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
több eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet kell figyelembe venni | ||
Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
a részteljesítmény értékelés egy alkalommal javítható, illetve ismételhető (ide értve a késedelmes benyújtást is) a pótlási időszak végéig |
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Tevékenység | óra / félév |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 56 |
félévközi készülés a gyakorlatokra | 14 |
felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 32 |
részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 30 |
további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 18 |
összesen | 150 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2022. július 15. |
Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2027. július 15. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Gépészmérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
Képesség
- Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
Attitűd
- Megszerzett műszaki ismeretei alkalmazásával törekszik a megfigyelhető jelenségek minél alaposabb megismerésére, törvényszerűségeinek leírására, megmagyarázására.
Önállóság és felelősség
- Megszerzett tudását és tapasztalatait formális, nem formális és informális információátadási formákban megosztja szakterülete művelőivel.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
A hallgató ismeri a matematikai és fizikai alapokat. |
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
A hallgató képes matematikai és fizikai alapproblémák megoldására. |