| Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Forgácsoló szerszámgépek és ipari robotok | |||
|
Metal-cutting machine tools and industrial robots
|
||||
| Tantárgykód | BMEGEGTBG61 | |||
| Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
| Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
| óraszám (heti): | 2 | 2 | 1 | |
| jelleg (kapcsolt/önálló): | - | kapcsolt | kapcsolt | |
| Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | vizsga | |||
| Tantárgy kreditértéke | 6 | |||
| Tantárgyfelelős | neve: | Németh István | ||
| beosztása: | egyetemi docens | |||
| elérhetősége: | nemeth.istvan@gpk.bme.hu | |||
| Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Gyártástudomány és -technológia Tanszék | |||
| https://manuf.bme.hu/ | ||||
| Tantárgy weblapja | https://manuf.bme.hu/?page_id=517 | |||
| Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
| Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelező | |||
| Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | BMEGEGTBG01 | ||
| Gyenge előkövetelmény | ||||
| Párhuzamos előkövetelmény | ||||
| Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
| Kizáró feltétel | nincs | |||
Célkitűzés
A tantárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a korszerű forgácsoló szerszámgépek és ipari robotok felépítését, szerkezeti elemeit, különféle típusait, azok technológiai és üzemeltetési jellemzőit, valamint a szerszámgépek és robotok kiválasztásának szempontjait, konstrukciós tervezésük és szerkezeti egységeik kiválasztásának alapjait. A hallgatók a megismert, megszerzett elméleti tudásukat tervezési és laboratóriumi gyakorlatokon mélyíthetik el.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Tudomása van a szerszámgépek mozgásrendszeréről, szerkezeti elemeiről, a részegységek egymásra épülésének variációiról, a főorsók típusairól és azok főbb jellemzőiről. Tájékozott a szerszámgépek építő elemeiről (csúszó, gördülő és hidrosztatikus vezetékek; lineáris hajtások: golyós orsó, lineáris motor, fogaskerék-fogasléc; forgó hajtások: csigahajtómű, fogaskerekes, nyomatékmotor; jeladók, stb.). Ismeri a pneumatikus és hidraulikus hajtások alapjait, valamint azok szerszámgépekben és ipari robotokban való alkalmazását. Tisztában van az esztergaszerű szerszámgépekkel (egyetemes, mechanikus programvezérlésű, CNC esztergák és esztergáló központok, esztergáló cellák), azok technológiai jellemzőivel, ill. automatizált szerszám és munkadarab-ellátásának megoldásaival. Tudomása van a gyalugépek, vésőgépek, fúrógépek, marógépek különféle típusairól, szerkezeti és technológiai jellemzőiről. Tájékozott a CNC fúró-maró megmunkáló központokról, maró cellákról, azok technológiai jellemzőiről, valamint automatizált szerszám és munkadarab-ellátásának megoldásairól. Ismeri a CNC integráció elvét, a szerszámgépek elektromos hajtásait (motorok, szervo szabályzókörök alapjai). Tisztában van a köszörűgépek és a szikraforgácsoló gépek különféle típusaival, szerkezeti és technológiai jellemzőivel. Tudomása van a hengeres fogazatok gyártásának szerszámgépeiről. Tájékozott a párhuzamos és hibrid kinematikájú szerszámgépek és a párhuzamos kinematikájú ipari robotok felépítéséről, különböző típusairól, azok előnyeiről és hátrányiról a soros kinematikájú gépekhez képest. Birtokában van az ipari robotok alkalmazástechnikai jellemzőinek, a robotkiválasztás szempontrendszerének. Tisztában van a robotos szerelő rendszerekkel, a szerelhetőség feltételrendszerének biztosításával, a szerelés folyamatára jellemző akadályok leküzdésével, a robotos szerelő cellát kiszolgáló perifériális berendezések típusaival és azok jellemzőivel. Birtokában van a szereléshelyes terméktervezés alapelveinek. Ismeri a hegesztő robotok típusait, a hegesztési technológiák speciális ipari robotokkal történő megvalósítását, a robotok, perifériák, készülékek kiválasztásának szempontrendszerét.
Képesség
Értelmezi a szerszámgépek mozgásrendszerét, szerkezeti elemeit, a részegységek egymásra épülésének variációit, a főorsók jellemzőit. Kiválasztja a szervohajtások építő elemeit (pl. szervomotor, golyós orsó, gördülő vezeték, csapágyak, tengelykapcsolók), és összeállítja a hajtásrendszer 3D modelljét és összeállítási rajzát. Azonosítja a szerszámgépekben és ipari robotokban megtalálható pneumatikus és hidraulikus hajtásokat. Azonosítja a CNC esztergákat, esztergáló központokat, esztergáló cellákat azok szerkezeti és technológiai jellemzőit, valamint automatizált szerszám és munkadarab-ellátásának megoldásait. Felhasználja a gyalugépek, vésőgépek, fúrógépek, marógépek különféle típusairól, szerkezeti és technológiai jellemzőiről tanultakat. Azonosítja a CNC fúró-maró megmunkáló központokat, maró cellákat, azok szerkezeti és technológiai jellemzőit, valamint automatizált szerszám és munkadarab-ellátásának megoldásait. Értelmezi a CNC integráció elvét, a szerszámgépek elektromos hajtásairól tanultakat. Felhasználja a köszörűgépek és a szikraforgácsoló gépek különféle típusairól, szerkezeti és technológiai jellemzőiről tanultakat. Értelmezi a hengeres fogazatok gyártásának szerszámgépeiről tanultakat. Felhasználja a párhuzamos és hibrid kinematikájú szerszámgépek és a párhuzamos kinematikájú ipari robotok felépítéséről, különböző típusairól, azok előnyeiről és hátrányiról tanultakat. Használja az ipari robotok alkalmazástechnikájáról és a robotkiválasztásról tanultakat. Elkészíti egy robotos szerelő cella teljes rendszertevét (pl. robot, palettaszállító rendszer, rezgőadagoló kiválasztása). Képes egy termék robotos szereléssel történő áttervezésére. Használja a hegesztő robotok típusairól, a hegesztési technológiák speciális ipari robotokkal történő megvalósításáról, a robotok, perifériák, készülékek kiválasztásáról tanultakat.
Attitűd
Az ismeretek bővítése során nyitott az oktatóval és hallgató társaival való együttműködésre. Folyamatos ismeretszerzéssel bővíti szakmai tudását. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára. Törekszik a problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára. Törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra.
Önállóság és felelősség
Önállóan végzi a feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását. Elfogadja a megalapozott szakmai és egyéb kritikai észrevételeket. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában. Ismeretei birtokában, elemzései alapján felelős, megalapozott döntést hoz. Felelősséget érez a szerszámgépek és ipari robotok tervezésében és üzemeltetésében.
Oktatási módszertan
A tantárgy oktatása előadásokból, gyakorlatokból és laboratóriumi gyakorlatokból tevődik össze. Az előadások alapvetően a frontális oktatás technikáját alkalmazva ismertetik meg a hallgatókkal a tudás kompetenciaelemek által meghatározott információkat. Az előadásokon használt diasorok a tárgy online felületéről letölthetők. A gyakorlati foglalkozások az előadásokhoz kapcsolódóan, alapvetően két tervezési feladaton keresztül segítik elő az ismeretek alkalmazását és készségszintű elsajátítását. A laboratóriumi gyakorlatok témakörei szintén az előadásokhoz kapcsolódnak, melyek során a hallgatók a gyakorlatban is alkalmazzák a megszerzett tudást.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
Jegyzet
Online elérhető tanulástámogató anyag
https://manuf.bme.hu/?page_id=517
A tantárgyleírás hatályossága
| Hatályosság kezdete: | 2023. szeptember 1. |
| Hatályosság vége: | 2028. július 15. |
Általános szabályok
A tanulási eredmények értékelése két évközi részteljesítmény értékelésből és évvégi vizsgából tevődik össze. A két részteljesítmény értékelést a hallgatók által egyénileg készített két házi feladat alkotja. A vizsga az előadások ismeretanyagát kéri számon. A vizsga két részből áll: egy kötelező írásbeli részből, és egy nem kötelező szóbeli részből. Az aláírás megszerzésének és a vizsgára bocsáthatóságnak feltétele a két, egyenként legalább 40%-os teljesítménynek megfelelő beadott tervezési feladat, és az összes laboratóriumi gyakorlat elvégzése.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
| 1. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, egyszerű | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | A tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája egy egyénileg készített tervezési házi feladat; a tervezési feladat egy szervohajtás gépészti tervezése. A tervezési feladattal legalább 6 pont és legfeljebb 15 pont szerezhető, de plusz pont szerzésére is van lehetőség. A feladat legalább 40%-os teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A feladat eredménye beleszámít a vizsga eredményébe. A feladat részletes tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját – amelyek a félév első tanóráján kihirdetésre kerülnek – a tantárgyfelelős és a tantárgy oktatói együttesen határozzák meg. | |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, egyszerű | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | A tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája egy egyénileg készített tervezési házi feladat; a tervezési feladat egy robotos szerelőcella rendszertervének elkészítése. A tervezési feladattal legalább 6 pont és legfeljebb 15 pont szerezhető, de plusz pont szerzésére is van lehetőség. A feladat legalább 40%-os teljesítése szükséges az aláírás megszerzéséhez. A feladat eredménye beleszámít a vizsga eredményébe. A feladat részletes tartalmát, követelményeit, beadási határidejét, értékelési módját – amelyek a félév első tanóráján kihirdetésre kerülnek – a tantárgyfelelős és a tantárgy oktatói együttesen határozzák meg. | |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A vizsga elemei:
| Írásbeli részvizsga | ||
| Kötelezettség: | kötelező (rész)vizsgaelem, elégtelen teljesítése elégtelen(1) vizsgaérdemjegyet von maga után | |
| Leírás: | A vizsga írásbeli része kötelező. Az írásbeli vizsga a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási szintjét méri fel. Az írásbeli vizsga részben az elméleti ismeretekre, részben a gyakorlatok és laboratóriumi gyakorlatok során megszerzett alkalmazói készségekre fókuszál. Az írásbeli vizsgán legfeljebb 70 pont szerezhető, a 40%-os teljesítmény (28 pont) alatt teljesítő hallgatók vizsgaeredménye elégtelen. A 40% és a fölött a vizsgáztatók az írásbeli dolgozat és a tervezési feladatok alapján megajánlott vizsgajegyet állapítanak meg. A megajánlott vizsgajegy megállapításához legalább 2x6=12 pont és legfeljebb 2x15=30 pont szerezhető a két tervezési feladatból (de plusz pont szerzésre is van lehetőség a félév során), valamint legalább 28 pont és legfeljebb 70 pont szerezhető az írásbeli vizsgán. | |
| Szóbeli részvizsga | ||
| Kötelezettség: | a hallgató választása szerinti opcionális (rész)vizsgaelem, a más részvizsga alapján megajánlott vizsgaérdemjegy korlátlan mértékben módosulhat | |
| Leírás: | A vizsga szóbeli része nem kötelező, a hallgató a megajánlott érdemjegy megszerzése után a jobb eredmény szerzése reményében szóbeli vizsgát is tehet. A szóbeli vizsga mind az elméleti ismeretekre, mind a gyakorlatok illetve a laboratóriumi gyakorlatok során megszerzett alkalmazói készségekre kiterjedhet. A szóbeli vizsga nem csak javító, hanem rontó jellegű is lehet. A szóbeli vizsgán kapott kérdésekre a hallgató felkészülési időt kap, melynek során jegyzeteket is készíthet. | |
| Gyakorlati részvizsga | ||
| Kötelezettség: | nincs ilyen vizsgaelem | |
| Leírás: | ||
| Évközi eredmények beszámítása | ||
| Kötelezettség: | kötelező (rész)vizsgaelem, de elégtelen teljesítése önmagában még nem von maga után elégtelen(1) vizsgaérdemjegyet | |
| Leírás: | A vizsgaérdemjegybe beleszámít az évközi teljesítményértékelés, vagyis a két tervezési feladat eredménye. Az írásbeli vizsga után megajánlott érdemjegy megállapításához legalább 2x6=12 pont és legfeljebb 30 pont szerezhető a tervezési feladatokból, amihez hozzáadódik az írásbeli vizsgán elért pontszám (feltéve, ha az írásbeli vizsga sikeres volt). Mivel a tervezési feladatokkal többletpont is szerezhető, így ezek értéke a vizsgán szerezhető pontszámot is növeli. | |
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
| Azonosítója | Részarány |
|---|---|
| 1. Évközi teljesítményértékelés | 50 % |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | 50 % |
Az aláírás megadásának feltétele, hogy az évközi teljesítményértékeléseken szerezhető pontszám legalább 40 %-át elérje.
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
| Típusa: | Részarány |
|---|---|
| Írásbeli részvizsga | 70 % |
| Szóbeli részvizsga | 70 % |
| Évközi eredmények beszámítása | 30 % |
Érdemjegy megállapítása
| Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
|---|---|---|
| jeles (5) | Excellent [A] | 91 % felett |
| jeles (5) | Very Good [B] | 86 % - 91 % |
| jó (4) | Good [C] | 71 % - 86 % |
| közepes (3) | Satisfactory [D] | 56 % - 71 % |
| elégséges (2) | Pass [E] | 40 % - 56 % |
| elégtelen (1) | Fail [F] | 40 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az előadások legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) jelen kell lenni.
A gyakorlatok legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
A laboratóriumi gyakorlatok legalább 100 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
| Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
| igen | ||
| Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
| az időben újabb eredmény felülírja a korábbit | ||
| Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| a részteljesítmény értékelés egy alkalommal javítható, illetve ismételhető (ide értve a késedelmes benyújtást is) a pótlási időszak végéig | ||
| El nem végzett laboratóriumi gyakorlatok teljesítése: | ||
| az el nem végzett laborgyakorlatok a szorgalmi időszakban kijelölt pótlási alkalommal kötelezően elvégzendők | ||
| Hibásan (pl. jegyzőkönyvhiba) teljesített laboratóriumi gyakorlatok ismétlése: | ||
| a hibásan (pl. jegyzőkönyvhiba) teljesített laborgyakorlat a hibás rész kijavított formában történő benyújtásával teljesíthető | ||
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Tevékenység | óra / félév |
|---|---|
| részvétel a kontakt tanórákon | 70 |
| félévközi készülés a gyakorlatokra | 14 |
| felkészülés a laboratóriumi gyakorlati foglalkozásokra | 14 |
| részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 8 |
| vizsgafelkészülés | 42 |
| további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 32 |
| összesen | 180 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
| Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2023. szeptember 1. |
| Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2028. július 15. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Gépészmérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
Képesség
- Képes a szakterületén belül felmerülő speciális problémák sokoldalú interdiszciplináris megközelítésére és megoldására.
Attitűd
- Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
Önállóság és felelősség
- Önállóan képes mérnöki feladatok megoldására.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
|
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |
|
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |