| Tantárgy neve (magyarul, angolul) | NC irányítás és programozás | |||
|
NC control and programming
|
||||
| Tantárgykód | BMEGEGTBG64 | |||
| Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
| Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
| óraszám (heti): | 2 | 2 | 1 | |
| jelleg (kapcsolt/önálló): | - | - | kapcsolt | |
| Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | félévközi érdemjegy | |||
| Tantárgy kreditértéke | 5 | |||
| Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Erdős Ferenc Gábor (71566969452) | ||
| beosztása: | egyetemi docens | |||
| elérhetősége: | erdos.ferenc.gabor@gpk.bme.hu | |||
| Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Gyártástudomány és -technológia Tanszék | |||
| http://manuf.bme.hu/ | ||||
| Tantárgy weblapja | http://manuf.bme.hu/?page_id=517 | |||
| Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
| Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelező | |||
| Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | BMEGEGTBG01, BMEGEGTBG51 | ||
| Gyenge előkövetelmény | ||||
| Párhuzamos előkövetelmény | ||||
| Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
| Kizáró feltétel | nincs | |||
Célkitűzés
A tantárgy oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókkal az NC technika alapvető elméleti és alkalmazási kérdéseivel, a berendezések irányítási és programozási lehetőségeivel, valamint a számjegyvezérlésű szerszámgépek programozásával. Jártasságot szereznek a gyártás előkészítésében, alkatrészgyártás és az NC gép kezelésében valamint ezen gépek sorrend vezérlési feladatainak modellezésében és programozásában.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
1.Ismeri a NC szerszámgépek alkalmazásának általános jellemzőit. 2. Ismeri számjegyvezérlési programozás különböző módszereit. 3. Ismeri szerszámgépeken használt koordináta rendszerek jellemzőit. 4. Tisztában van a szerszámméret korrekció, a nullpont és referencia pont fogalmáról. 5. Leírja az NC nyelv utasítás készletének legfontosabb parancsait. 6. Összefoglalja az elmozdulás programozás lehetséges módszereit. 7. Összefoglalja a technológiai utasítások programozásainak lehetőségeit. 8. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a NC gépek sorrendvezérlési feladatainak leírásáról. 9. Átfogó ismeretekkel rendelkezik az NC gépek mérőrendszereinek működéséről. 10. Leírja a programozható logikájú vezérlők feladatait az NC vezérlőkben.
Képesség
1.Képes technológiai terv alapján NC programot írni. 2. Képes sorrendvezérlési problémákat analizálni és programozni. 3. Értelmezi az ISO NC programok főbb lépéseit és mozgás paramétereit. 4. Meghatározza NC gép gépbeállítási, szerszámozási feladatait. 5. Informatikai ismereteinek birtokában meghatározza az egyszerű PLC sorrendvezérlési feladatok lépéseit. 6. Képes egyszerűbb forgácsolási megmunkálási problémák azonosítására. 7. Különbséget tesz forgácsolási megmunkálások megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feladati között. 8. Értelmezi a strukturált input fájlokban tárolt adatokat és digitálisan feldolgozza. 9. Meghatározza a forgácsolási megmunkálások nullpont beállításának folyamatátl. 10. Különbséget tesz az NC szimulátor programok és NC vezérlők használatában.
Attitűd
1. Törekszik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival való együttműködésre. 2. Törekszik a folyamatos ismeretszerzéssel bővíthető tudásra. 3. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára. 4. Törekszik a problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára. 5. Munkája során nyitott a pontos és hibamentes feladatmegoldások megvalósítására.
Önállóság és felelősség
1. Önállóan végzi a feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását. 2. Együttműködik a megalapozott kritikai észrevételek javításán. 3. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában. 4. A mérőcsoport által rábízott részfeladatot önállóan és felelősségteljesen végzi. 5. Felelősséget vállal a csoport által leadott jegyzőkönyvek tartalmáért és minőségéért.
Oktatási módszertan
A tantárgy oktatása során elválik egymástól az előadás és gyakorlat, mind tartalmában, mind pedig módszertanában. Az előadások alapvetően a frontális oktatás technikáját alkalmazva ismertetik meg a hallgatókkal a tudás kompetenciaelemek által meghatározott információkkal. Az előadásokhoz előzetesen közzétett diasorok tartoznak, így a hallgatók azokat az előadáson saját jegyzeteikkel ki tudják egészíteni. Az előadások az főbb (on-line) elérhető írásos tananyagok egymást kiegészítik, külön-külön nem elegendőek a megfelelő felkészültség eléréséhez. Az önálló gyakorlati foglalkozások az előadásoktól eltérő tematikával és a tükrözött osztályterem módszerével segítik elő az ismeretek alkalmazását és készségszintű elsajátítását. A gyakorlatok során az előzetesen otthon, önállóan elsajátított ismereteket a gyakorlatvezető segítségével részben közösen, részben egyénileg oldják meg. A tervezési gyakorlatok egyrészt alkatrész programok (NC programozás), másrészt sorrendi vezérlések írása (PLC programozás) tervezése.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
Mátyási Gyula: NC technológia és programozás I. Műszaki Kiadó, Budapest, 2001 ISBN 963-16-3076-5
Mátyási Gy. – Sági Gy. : Számítógéppel támogatott technológiák CNC, CAD/CAM Műszaki Könyv-kiadó, Budapest, 2007 ISBN 978-963-16-6048-6
Jegyzet
Online elérhető tanulástámogató anyag
A tantárgyleírás hatályossága
| Hatályosság kezdete: | 2021. szeptember 1. |
| Hatályosság vége: | 2024. június 30. |
Általános szabályok
A 2.2. pontban megfogalmazott tanulási eredmények értékelése két évközi írásbeli teljesítménymérés (két összegző tanulmányi teljesítményértékelés), egy tervezési házi feladat (részteljesítmény értékelés) és a gyakorlatokon és laboratóriumokon tanúsított aktív részvétel alapján történik. Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat egyrészt a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba, azaz gyakorlati (számítási) feladatokat kell megoldani, másrészt a szükséges lexikális ismereteket kéri számon a teljesítményértékelés során, a rendelkezésre álló munkaidő 90 perc; A részteljesítmény értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg kész.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
| 1. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
| Darabszáma: | 2 | |
| Célja, leírása: | Az összegző értékelések együttesen vizsgálják és mérik fel a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményeit. Ennek megfelelően az egyes összegző értékelések a kijelölt elméleti ismeretanyag elsajítítottságát, valamint a gyakorlaton szerzett ismeretek meglétét és képességek alkalmazását mérik fel. Egy-egy összegző értékelés 65%-ban az elméleti ismeretekre, 35%-ban az alkalmazói készségekre fókuszál. Teljesítésükre a tanulmányi teljesítményértékelési tervben meghatározott időpontban, előreláthatólag a 7. és 12. oktatási héten kerül sor. A két összegző teljesítményértékelésen egyenként 100-100 pont szerezhető. | |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | ||
| Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, időponthoz kötött személyes cselekmény | |
| Darabszáma: | 1 | |
| Célja, leírása: | A részteljesítmény értékelés alapvető célja projekt jellegű feladat önálló megoldása. A projekt feladat során kiber-fizikai rendszerek szinkron vezérlésének modellezése és programozását kell megoldani. A projek feladatok megoldásának funkciónális terveit dokumentálnia kell, valamint a program helyes működését egy kiber fizikai szimulátor rendszer segítségével kell demonstrálnia. A részteljesítmény teljesítményértékelésen 100 pont szerezhető. | |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
| Azonosítója | Részarány |
|---|---|
| 1. Évközi teljesítményértékelés | 60 % |
| 2. Évközi teljesítményértékelés | 40 % |
Az aláírás megadásának feltétele, hogy az évközi teljesítményértékeléseken szerezhető pontszám legalább 50 %-át elérje.
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaelem.
Érdemjegy megállapítása
| Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
|---|---|---|
| jeles (5) | Excellent [A] | 90 % felett |
| jeles (5) | Very Good [B] | 85 % - 90 % |
| jó (4) | Good [C] | 72 % - 85 % |
| közepes (3) | Satisfactory [D] | 65 % - 72 % |
| elégséges (2) | Pass [E] | 50 % - 65 % |
| elégtelen (1) | Fail [F] | 50 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az érték hiánya az előadások esetében azt jelenti, hogy nincs jelenléti követelmény.
A gyakorlatok legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
A laboratóriumi gyakorlatok legalább 85 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
| Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
| igen | ||
| Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| az összegző (szummatív) teljesítményértékelések egyenként javíthatók, illetve ismételhetők | ||
| Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
| az ismétlő-javítás lehetősége kizárt | ||
| Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
| az időben újabb eredmény felülírja a korábbit | ||
| Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
| a részteljesítmény értékelés(ek) ezen csoportjába tartozó teljesítményértékelés nem javítható, illetve nem ismételhető, az eredmény megállapítás a TVSZ 122. § (6) bekezdésben foglaltak szerint | ||
| El nem végzett laboratóriumi gyakorlatok teljesítése: | ||
| az el nem végzett laborgyakorlatok a pótlási időszakban elvégezhetők, de ez nem kötelező | ||
| Hibásan (pl. jegyzőkönyvhiba) teljesített laboratóriumi gyakorlatok ismétlése: | ||
| a hibásan (pl. jegyzőkönyvhiba) teljesített laborgyakorlat a hibás rész kijavított formában történő benyújtásával teljesíthető | ||
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
| Tevékenység | óra / félév |
|---|---|
| részvétel a kontakt tanórákon | 70 |
| félévközi készülés a gyakorlatokra | 14 |
| felkészülés a laboratóriumi gyakorlati foglalkozásokra | 14 |
| felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 32 |
| további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 20 |
| összesen | 150 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
| Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2021. szeptember 1. |
| Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2024. június 30. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
gépészmérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Ismeri a műszaki szakterület műveléséhez szükséges általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
Képesség
- Műszaki szakterületen felmerülő problémák megoldásában képes alkalmazni a megszerzett általános és specifikus matematikai, természet- és társadalomtudományi elveket, szabályokat, összefüggéseket, eljárásokat.
Attitűd
- Törekszik a minőségi követelmények betartására és betartatására.
Önállóság és felelősség
- Önállóan képes mérnöki feladatok megoldására.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
|
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |
|
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |