Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Gyárak és gyártórendszerek tervezése és szimulációja | |||
Planning and simulation of manufacturing systems and facilities
|
||||
Tantárgykód | BMEGEGTNX12 | |||
Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
óraszám (heti): | 1 | 0 | 2 | |
jelleg (kapcsolt/önálló): | - | - | kapcsolt | |
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | vizsga | |||
Tantárgy kreditértéke | 4 | |||
Tantárgyfelelős | neve: | Németh István | ||
beosztása: | egyetemi docens | |||
elérhetősége: | inemeth@manuf.bme.hu | |||
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Gyártástudomány és -technológia Tanszék | |||
https://manuf.bme.hu | ||||
Tantárgy weblapja | https://manuf.bme.hu | |||
Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelezően választható | |||
Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | nincs | ||
Gyenge előkövetelmény | ||||
Párhuzamos előkövetelmény | ||||
Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
Kizáró feltétel | nincs |
Célkitűzés
A tantárgya célja a hallgatók megismertetése a gyártervezés legfontosabb lépéseivel, a korszerű gyártórendszerek építőelemeivel, típusaival, elrendezéseivel és azok számítógéppel segített tervezésével, elemzésével, szimulációjával és optimalizálásával. A laboratóriumi gyakorlatok során a hallgatók elsajátítják egy adott szimulációs szoftvercsomag használatát. A félév során egy robotos gyártórendszert kell megtervezni és elkészíteni annak diszkrét esemény-vezérelt szimulációs modelljét.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a gyártervezés alapfogalmairól, lépéseiről. Definiálja a különböző gyártórendszer kategóriákat és azok főbb jellemzőit (termelékenység, rugalmasság). Ismeri a gyártórendszerek típusait, a gyártórendszer elrendezések fajtáit. Rendszerezi a rugalmas gyártórendszerek építőelemeit, típusait, elrendezési fajtáit. Ismeri a gyártási logisztikai alapjait, az anyagmozgatási elveket. Tudomása van az anyagmozgató berendezések típusairól és felépítéseiről. Ismeri a virtuális beüzemelés alapelveit, típusait és módszereit. Tájékozott a gyártórendszerek értékelési módszereiről. Birtokában van a diszkrét esemény-vezérelt szimulációs módszernek. Birtokában van a gyártórendszerek optimalizálási módszereinek.
Képesség
Értelmezi a gyártervezés alapfogalmait és lépéseit. Különbséget tesz a gyártórendszer kategóriák között azok főbb jellemzői szerint. Azonosítja a gyártórendszerek típusait és az elrendezések fajtáit. Elemzi a rugalmas gyártórendszerek típusait, elrendezési fajtáit. Értelmezi az anyagmozgatási elveket és anyagmozgató berendezéseket. Kiválasztja a gyártó- és anyagmozgató berendezéseket. Értelmezi a virtuális beüzemelés típusait és módszereit. Alkalmazza a gyártórendszerek értékelési módszereit. Alkalmazza a tanszéken rendelkezésre álló diszkrét esemény-vezérelt szimulációs szoftvert. Használja a gyártórendszerek optimalizálási módszereit.
Attitűd
Munkáját, eredményeit és következtetéseit folyamatosan ellenőrzi. Folyamatos ismeretszerzéssel bővíti a gyártórendszerek tervezésével kapcsolatos tudását. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára. Törekszik a gyártórendszerek tervezéséhez szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára. Fejleszti a pontos és hibamentes feladatmegoldást, a mérnöki precizitást és szabatosságot szolgáló képességeit. Eredményeit a szakma szabályainak megfelelően publikálja. Véleményét és nézeteit másokat nem sértve közzéteszi.
Önállóság és felelősség
Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgatótársaival. Elfogadja a megalapozott szakmai és egyéb kritikai észrevételeket. A tervezési feladat készítése során együttműködik hallgatótársával. Ismeretei birtokában, elemzései alapján felelős, megalapozott döntést hoz. Felelősséget érez a gyártórendszer tervezése iránt.
Oktatási módszertan
A tantárgy oktatása előadásból és laboratóriumi gyakorlatból tevődik össze. Az előadások alapvetően a frontális oktatás technikáját alkalmazva ismertetik meg a hallgatókkal a tudás kompetenciaelemek által meghatározott információkat. Az előadásokon használt diasorok a tárgy on-line felületéről letölthetők. A laboratóriumi gyakorlati foglalkozások az előadásokhoz kapcsolódóan segítik elő az ismeretek alkalmazását és készségszintű elsajátítását. A laboratóriumi gyakorlatok során a hallgatók egyrészt elsajátítják a tanszéken rendelkezésre álló egyik diszkrét esemény-vezérelt szimulációs rendszer használatát, másrészt tipikusan két fős csoportokban egy gyártórendszer tervezési feladatot oldanak meg a szoftver használatával.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
George Chryssolouris: Manufacturing Systems: Theory and Practice, Springer, 2006, ISBN 978-0-387-25683-2, ISBN 978-1-4419-2067-6, ISBN 978-0-387-28431-6
Fred E. Meyers, Matthew P. Stephens: Manufacturing Facilities Design and Material Handling, Third Edition, Pearson Prentice Hall, Upper Saddle River, New Jersey, 2005, ISBN 0-13-112535-4
Nanua Singh, Divakar Rajamani: Cellurar Manufacturing Systems – Design, planning and control, Chapmen & Hall, London, 1995, ISBN 0 412 55710 X
Jegyzet
Németh István: Siemens Plant Simulation szoftver használata. Laboratóriumi segédlet, 2018
Online elérhető tanulástámogató anyag
A tantárgyleírás hatályossága
Hatályosság kezdete: | 2020. március 1. |
Hatályosság vége: | 2024. december 31. |
Általános szabályok
A tanulási eredmények értékelése egy évközi részteljesítmény értékelésből és évvégi vizsgából tevődik össze. A részteljesítmény értékelés a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája a legalább kettő, legfeljebb három hallgatóból álló csoport által készített házi feladat (projekt). Az aláírás megszerzésének és a vizsgára bocsáthatóságnak feltétele a legalább 40%-os teljesítménynek megfelelő beadott tervezési feladat. A vizsga a tantárgy tudás és képesség típusú kompetenciaelemeinek írásos és számítógép-használatot követelő értékelési módja, mely egyrészt az előadások ismeretanyagát, másrészt a laboratóriumi gyakorlatok során megszerzett készség szintű tudást méri fel.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
1. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, projekt jellegű, komplex | |
Darabszáma: | 1 | |
Célja, leírása: | A részteljesítmény értékelés célja az attitűd, valamint az önállóság és felelősség kompetenciacsoportba tartozó tanulási eredmények meglétének vizsgálata. A laboratórium gyakorlatok keretében legalább kettő, legfeljebb három hallgatóból álló csoport old meg egy tervezési feladatot, mely jelentős otthoni munkát is igényel. A feladatok jellege egy gyártórendszer tervezése, melynek során ki kell választani a gyártóberendezéseket, meg kell tervezni a rendszer elrendezését, és el kell készíteni a rendszer szimulációs modelljét, melynek segítségével értékelni kell a gyártórendszer teljesítőképességét. A hallgató társával (társaival) részben közösen, részben egyénileg, a gyakorlatvezetővel konzultálva oldja meg a tervezési feladatot. A tervezési feladat tartalmi és formai követelményeit a feladatkiírás tartalmazza. A feladattal legfeljebb 40 pont szerezhető. Az aláírás megszerzésének feltétele a legalább 40%-os színtű (16 pont) tervezési feladat. A feladat pontszáma a vizsgajegybe beszámít. |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A vizsga elemei:
Írásbeli részvizsga | ||
Kötelezettség: | kötelező (rész)vizsgaelem, elégtelen teljesítése elégtelen(1) vizsgaérdemjegyet von maga után | |
Leírás: | Az írásbeli részvizsga a tantárgy tudás típusú kompetenciaelemeit kéri számon. Az írásbeli részvizsga az előadásokon megismert tudásanyagot méri fel. Az írásbeli részvizsgán legfeljebb 27 pont szerezhető. A 40%-os teljesítmény (11 pont) alatt teljesítő hallgatók vizsgaeredménye elégtelen, és így a gyakorlati részvizsgán sem vehetnek részt. Ha az írásbeli részvizsga vagy a gyakorlati részvizsga sikertelen volt, mindkettőt együtt kell megismételni. | |
Gyakorlati részvizsga | ||
Kötelezettség: | kötelező (rész)vizsgaelem, elégtelen teljesítése elégtelen(1) vizsgaérdemjegyet von maga után | |
Leírás: | A gyakorlati részvizsga a tantárgy képesség típusú kompetenciaelemeit kéri számon. A gyakorlati részvizsgán a hallgatók feladatokat oldanak meg a félév során megismert szimulációs szoftver segítségével. A gyakorlati részvizsgán legfeljebb 33 pont szerezhető. A 40%-os teljesítmény (13 pont) alatt teljesítő hallgatók vizsgaeredménye elégtelen. Ha az írásbeli részvizsga vagy a gyakorlati részvizsga sikertelen volt, mindkettőt együtt kell megismételni. | |
Évközi eredmények beszámítása | ||
Kötelezettség: | kötelező (rész)vizsgaelem, elégtelen teljesítése elégtelen(1) vizsgaérdemjegyet von maga után | |
Leírás: | A vizsgaérdemjegybe beleszámít az évközi teljesítményértékelés, vagyis a tervezési feladat eredménye. A tervezési feladattal legfeljebb 40 pont szerezhető. Az aláírás megszerzésének és a vizsgára bocsáthatóság feltétele a legalább 40%-os szintű (16 pont) beadott tervezési feladat. A vizsgajegy megállapításánál a tervezési feladat 40%-os súllyal (max. 40 pont) és a vizsgateljesítmény 60%-os súllyal (max. 60 pont) számít. |
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
Azonosítója | Részarány |
---|---|
1. Évközi teljesítményértékelés | 100 % |
Az aláírás megadásának feltétele, hogy az évközi teljesítményértékeléseken szerezhető pontszám legalább 40 %-át elérje.
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
Típusa: | Részarány |
---|---|
Írásbeli részvizsga | 27 % |
Gyakorlati részvizsga | 33 % |
Évközi eredmények beszámítása | 40 % |
Érdemjegy megállapítása
Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
---|---|---|
jeles (5) | Excellent [A] | 90 % felett |
jeles (5) | Very Good [B] | 85 % - 90 % |
jó (4) | Good [C] | 70 % - 85 % |
közepes (3) | Satisfactory [D] | 55 % - 70 % |
elégséges (2) | Pass [E] | 40 % - 55 % |
elégtelen (1) | Fail [F] | 40 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az előadások legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) jelen kell lenni.
A laboratóriumi gyakorlatok legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
igen | ||
Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
az időben újabb eredmény felülírja a korábbit | ||
Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
a részteljesítmény értékelés egy alkalommal javítható, illetve ismételhető (ide értve a késedelmes benyújtást is) a pótlási időszak végéig | ||
El nem végzett laboratóriumi gyakorlatok teljesítése: | ||
az el nem végzett laborgyakorlatok a szorgalmi időszakban kijelölt pótlási alkalommal elvégezhetők, de ez nem kötelező | ||
Hibásan (pl. jegyzőkönyvhiba) teljesített laboratóriumi gyakorlatok ismétlése: | ||
a hibásan (pl. jegyzőkönyvhiba) teljesített laborgyakorlat a hibás rész kijavított formában történő benyújtásával teljesíthető |
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Tevékenység | óra / félév |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 42 |
felkészülés a laboratóriumi gyakorlati foglalkozásokra | 14 |
részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 30 |
vizsgafelkészülés | 28 |
további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 6 |
összesen | 120 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2020. március 1. |
Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2024. december 31. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Gépészmérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Átfogó ismeretekkel rendelkezik a gépészeti terület gép-, rendszer- és folyamattervezési módszereiről.
Képesség
- Felkészült a gépészeti rendszerek és folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására és rendszerezésére, elemzésére, következtetések levonására.
Attitűd
- Nyitott és fogékony a műszaki szakterületen zajló szakmai, technológiai fejlesztés és innováció megismerésére és elfogadására, hiteles közvetítésére.
Önállóság és felelősség
- Önállóan képes mérnöki feladatok megoldására.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
Gépgyártástechnológiai alapismeretek. |
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
Képesség programozási feladatok elvégzésére. |