Tantárgy neve (magyarul, angolul) | Stratégiai energiatervezés | |||
Strategic Energy Planning
|
||||
Tantárgykód | BMEGEENNERT | |||
Tantárgyjelleg | kontaktórás tanegység | |||
Kurzustípusok és óraszámok (heti/féléves) | kurzustípus: | előadás (elmélet) | gyakorlat | laboratóriumi gyakorlat |
óraszám (heti): | 2 | 1 | 0 | |
jelleg (kapcsolt/önálló): | - | kapcsolt | - | |
Tanulmányi teljesítményértékelés (minőségi értékelés) típusa | félévközi érdemjegy | |||
Tantárgy kreditértéke | 4 | |||
Tantárgyfelelős | neve: | Dr. Groniewski Axel Domonkos | ||
beosztása: | egyetemi docens | |||
elérhetősége: | groniewsky@energia.bme.hu | |||
Tantárgyat gondozó oktatási szervezeti egység | Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék | |||
http://www.energia.bme.hu/ | ||||
Tantárgy weblapja | ftp://ftp.energia.bme.hu/pub/ | |||
Tantárgy oktatásának nyelve | magyar | |||
Tantárgy elsődleges mintatantervi jellege | kötelező | |||
Közvetlen előkövetelmények | Erős előkövetelmény | nincs | ||
Gyenge előkövetelmény | ||||
Párhuzamos előkövetelmény | ||||
Mérföldkő előkövetelmény | legalább 0 megszerzett kredit | |||
Kizáró feltétel | BMEGEENMEVT |
Célkitűzés
A tantárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókat a villamosenergia-rendszer, a földgázellátó rendszer és a távhőellátó rendszerek üzemtervezésének és bővítéstervezésének azon rendszerszintű tervezési feladataival, amelyek ezen komplex műszaki objektumok (műszaki rendszerek) egyes rendszerelemei (úgy mint erőműegységek, távvezetékek, hálózati alállomások, transzformátorok, nyomásfokozó berendezések, földgáztárolók, fűtőművek, távhőellátó vezetékek, hőátadó állomások stb.) összehangolt együttműködésének biztosítását szolgálják. Az említett energetikai rendszerek üzemeltetése és optimális bővítéstervezése elképzelhetetlen ezen tervezési feladatok megoldása nélkül. A tantárgy keretében tárgyalásra kerülnek a rendszerszintű optimális teherelosztási, termeléstervezési, karbantartás ütemezési, bővítéstervezési, rendszerszintű energia- és teljesítőképesség tervezési, szabályozási, tartaléktervezési, alapvető hálózatszámítási stb. feladatok.
Tanulási eredmények
A tantárgy teljesítésével elsajátítható kompetenciák
Tudás
Átfogó ismeretekkel rendelkezik az energetikai szektorban szokásos gazdasági vizsgálati és értékelési módszerek időhorizontját, eszköztárát, célját és szintjét illetően. Pontos ismeretekkel rendelkezik az alapvető gazdálkodási értékelési módszerekről (statikus és dinamikus megtérülés számításának módszerei, mutatószámai, értékelési, rangsorolási kritériumai). Tisztában van az energetikában és energiagazdálkodásban használt fontosabb fogalmakkal és kategorizálásokkal. Tájékozott az energiatermelő és felhasználó (termelő) létesítmények üzemét jellemző mennyiségeket illetően. Azonosítja az energiafelhasználás környezeti hatásait és kockázatait. Alapvető ismeretekkel rendelkezik az energiahordozók kitermelése, szállítása és energetikai célú felhasználása során fellépő költségekről és járulékos hatásokról. Tisztában van az energiaellátás gazdaságos tervezéséhez szükséges egyszerűbb erőforrásallokációs módszerekkel és eljárásokkal. Ismeri az alapvető vállalati szintű beruházás tervezési és gazdasági értékelési módszereket. Tudomása van az energiafelhasználó rendszerek átfogó energiagazdálkodási módszereiről. Azonosítja az energiafelhasználás, valamint politikai, társadalmi és gazdasági folyamatok közötti kapcsolatokat. Rendszerbe foglalja a gazdasági és társadalmi rendszer energiafelhasználást és gazdálkodást meghatározó jellemzőit. Leírja a társadalmi és gazdasági folyamatok közötti kapcsolatrendszert, ezek politikai meghatározottságát. Tájékozott az alapvető politikai irányzatok azok politológiai jellemzői tekintetében. Átlátja az energiafelhasználás és a fenntarthatóság közötti kapcsolatrendszert.
Képesség
Kiválasztja az energetikai-gazdasági vizsgálatok során alkalmazandó időhorizontot, a vizsgálat szintjét és módszereit. Meghatározza az egyszerű gazdálkodási feladatokat (megtérülés, jövedelmezőség, egységköltség). Elemzi az energiafelhasználást és termelést jellemző adatokat és feldolgozás útján minőségileg új adatokat állít elő (például idősoros terhelési adatokból kumulatív tartam adatsorokat). Javaslatot tesz a fenntartható és gazdaságos energiafelhasználásra. Különbséget tesz az energetikai (termelő és felhasználó) létesítmények között energetikai és gazdálkodási jellemzőik alapján. Megválasztja az alkalmazandó gazdálkodás-, valamint hatékonyság-elemzési és értékelési módszereket figyelemmel a gazdasági és technológiai sajátosságokra. Alkalmazza a fosszilis energiahordozók energetikai felhasználásához kapcsolódó gazdasági értékelő és elemző módszereket (egységköltség, megtérülés, nettó jelenérték stb.). Adott létesítmény esetében meghatározza az energiafelhasználás technológiai és gazdálkodási jellemzőit. Elkülöníti az energiafelhasználás külső, belső, externális és internális költségeit. Az energetikai beruházások értékelésének alapvető eszközeit alkalmazva rangsorolja az alternatívákat. Megoldja az egyszerűbb erőforrásallokációs (terheléselosztási és üzemvitel-tervezési) feladatokat. Elemzi az energiafelhasználó gazdálkodó szervezetek, háztartások energiagazdálkodását. Értékeli az energiafelhasználó gazdálkodó szervezetek, háztartások energiagazdálkodását. Megtervezi a termelő létesítmény vagy háztartás optimális energiagazdálkodási stratégiáját.
Attitűd
Munkáját, eredményeit és következtetéseit folyamatosan ellenőrzi. Folyamatos ismeretszerzéssel bővíti az energiazdálkodással és fenntarthatósággal kapcsolatos tudását. Nyitott az információtechnológiai eszközök használatára. Törekszik az energiagazdálkodási, gazdaságtani problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára. Fejleszti a pontos és hibamentes feladatmegoldást, a mérnöki precizitást és szabatosságot szolgáló képességeit. Érvényesíti az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és környezettudatosság elvét az energiagazdálkodási feladatok megoldása során. Figyelemmel követi a társadalmi, gazdasági és politikai rendszerben bekövetkező változásokat. Eredményeit a szakmai szabályainak megfelelően publikálja. Véleményét és nézeteit másokat nem sértve közzéteszi.
Önállóság és felelősség
Együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgatótársaival. Elfogadja a megalapozott szakmai és egyéb kritikai észrevételeket. Egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában. Ismeretei birtokában, elemzései alapján felelős, megalapozott döntést hoz. Felelősséget érez az energetika, az energiagazdálkodás problémái, valamint a fenntartható környezethasználat, továbbá a jelen és a jövő nemzedékei iránt. Elkötelezett a rendszerelvű gondolkodás és problémamegoldás elvei és módszerei iránt.
Oktatási módszertan
A tantárgy oktatása során összekapcsolódik egymással az előadás és gyakorlat, mind tartalmában, mind pedig módszertanában. Az előadások alapvetően a frontális oktatás technikáját alkalmazva ismertetik meg a hallgatókat a tudás kompetenciaelemek által meghatározott információkkal. Az előadások során közzétett ábrasorok a tankönyvekben megtalálható tananyagot egészítik ki, magyarázzák el probléma orientáltan. A hallgatóknak így lehetőségük nyílik a tankönyvekben található ismeretanyag kiegészítésére. A hallgatók minden egyes előadás után megkapják az aktuálisan tárgyalt tananyaggal kapcsolatos "ELSAJÁTÍTANDÓ ALAPFOGALMAK JEGYZÉKE" című összeállítást, ami segíti a felkészülésüket a következő előadásra, és összefoglaló áttekintést ad a tárgy elsajátításához szükséges háttérismeretekről is. A gyakorlatok során az előadásokon tárgyalt rendszerszintű tervezési feladatok megoldásának alapjául szolgáló számítási eljárások kerülnek ismertetésre, egyszerűsített példafeladatok formájában. Az előadás ábrasorokat ugyancsak megkapják a hallgatók a gyakorlatokon kidolgozott mintafeladatokkal együtt. A mintapéldák az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazását könnyítik meg.
Tanulástámogató anyagok
Tankönyv
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN: Villamosenergia-rendszerek rendszerszintű tervezése I., Akadémiai Kiadó, 2006., Budapest, ISBN 978 963 05 8131 8
FAZEKAS ANDRÁS ISTVÁN: Villamosenergia-termelési technológiák jellemzői., MAFE Kiadó, 2005., Budapest, ISBN 963 218 800 4
ASKO VUORINNEN: Planning of Optimal Power Systems. Vammalan Kirjapaino Oy, 2009., Vammala, Finland, ISBN 978-952-67057-1-2
Jegyzet
A tantárgyhoz az adatlap kitöltése során még nem áll rendelkezésre jegyzet, annak legkorábbi megjelenési ideje 2020.
Online elérhető tanulástámogató anyag
https://www.fazekas-andras-istvan.hu
A tantárgyleírás hatályossága
Hatályosság kezdete: | 2019. szeptember 1. |
Hatályosság vége: | 2025. július 15. |
Általános szabályok
A tanulási eredmények értékelése egy évközi összegző (szummatív) írásbeli teljesítménymérés és hat szintfelmérő diagnosztikus értékelés alapján történik. Az összegző tanulmányi teljesítményértékelés: a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat egyrészt a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba, azaz gyakorlati (számítási) feladatokat kell megoldani, másrészt a szükséges lexikális ismereteket kéri számon a teljesítményértékelés során, a rendelkezésre álló munkaidő 90 perc; A szintfelmérő diagnosztikus értékelés fő célja a tananyagban való továbbhaladáshoz szükséges ismeretek (beleértve a háttérismeretek) meglétének ellenőrzése.
Teljesítményértékelési módszerek
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
1. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | összegző (szummatív) értékelés | |
Darabszáma: | 1 | |
Célja, leírása: | Az összegző értékelés együttesen vizsgálja és méri fel a hallgatók tudás és képesség típusú kompetenciákkal meghatározott tanulási eredményeit. Ennek megfelelően az összegző értékelés a kijelölt elméleti ismeretanyag elsajítítottságát, valamint a gyakorlaton szerzett ismeretek meglétét és képességek alkalmazását mérik fel. Az összegző értékelés 40%-ban az elméleti ismeretekre, 60 %-ban az alkalmazói készségekre fókuszál. Teljesítésükre a tanulmányi teljesítményértékelési tervben meghatározott időpontban, előreláthatólag a 8. és 14. oktatási héten kerül sor. Az összegző teljesítményértékelésen egyenként 100 pont szerezhető. | |
2. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | részteljesítmény (formatív) értékelés, projekt jellegű, komplex | |
Darabszáma: | 1 | |
Célja, leírása: | Részteljesítmény értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség tí-pusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg házi feladat, melynek keretében a hallgatóknak egy egyszerűsített (4-5 erőműegységből álló) erőműrendszerre vonatkozóan kell a rendszerszintű terhelés időbeli alakulásának ismeretében, adott tárgyidőszakra vonatkozóan meghatároznia a villamosenergia-termelés rendszerszintű megbízhatóságát, azaz meg kell határozniuk a LOLP megbízhatósági indexet, a rendszerszintű teljesítőképesség-hiány diszkrét valószínűségi eloszlását és diszkrét valószínűségi eloszlásfüggvényét. A feladat 15 % plusz pont megszerzését teszi lehetővé. | |
3. Évközi teljesítményértékelés | ||
Típusa: | szintfelmérő (diagnosztikus) értékelés | |
Darabszáma: | 6 | |
Célja, leírása: | A szintfelmérő (diagnosztikus) értékelés célja a tananyagban történő továbbhaladáshoz szükésges ismeretek meglétéről történő tájékozódás. A szintfelmérésre hat alkalommal kerül sor. A hallagtók minden esetben megkapják az "ELSAJÁTÍTANDÓ ALAPFOGALMAK JEGYZÉKE" című összeállítást, amely tartalmazza azon ismereteket, amelyek a tananyagban történő továbbhaladáshoz elengedhetetlenül szükségesek. A szintfelmérő értékelések során részben ezen fogalmak ismeretének számonkérésére, részben a tanagyahoz kapcsolódó számítási feladatok megoldási képességének ellenőrzésére kerül sor. A hallgatók a korábban megoldott típusfeladatok megoldási képességéről tesznek bizonyságot. |
Vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaidőszakban végzett teljesítményértékelés.
Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részaránya a minősítésben, aláírás megadásában
Azonosítója | Részarány |
---|---|
1. Évközi teljesítményértékelés | 40 % |
2. Évközi teljesítményértékelés | 15 % |
3. Évközi teljesítményértékelés | 60 % |
Vizsgaelemek részaránya a minősítésben
A tárgyhoz nem tartozik vizsgaelem.
Érdemjegy megállapítása
Érdemjegy | ECTS minősítés | Teljesítmény %-ban kifejezve |
---|---|---|
jeles (5) | Excellent [A] | 90 % felett |
jeles (5) | Very Good [B] | 85 % - 90 % |
jó (4) | Good [C] | 75 % - 85 % |
közepes (3) | Satisfactory [D] | 65 % - 75 % |
elégséges (2) | Pass [E] | 50 % - 65 % |
elégtelen (1) | Fail [F] | 50 % alatt |
Az egyes érdemjegyeknél megadott alsó határérték már az adott érdemjegyhez tartozik.
Jelenléti és részvételi követelmények
Az előadások legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) jelen kell lenni.
A gyakorlatok legalább 70 %-án (lefelé kerekítve) tevőlegesen részt kell venni.
Javítás, ismétlés és pótlás különös szabályai
A javításra, ismétlésre és pótlásra vonatkozó különös szabályokat a TVSz általános szabályaival együttesen kell értelmezni és alkalmazni.
Évközi összegző teljesítményértékelések egyenként eredményesen teljesítendők-e? | ||
NEM | ||
Beadott és elfogadott részteljesítmény értékelés a jobb eredmény elérése érdekében a pótlási időszak végéig ismételten benyújtható-e? | ||
NEM | ||
Összegző teljesítményértékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
az összegző (szummatív) teljesítményértékelések csak ÖSSZEVONTAN javíthatók, illetve ismételhetők | ||
Összegző teljesítményértékelés ismétlő-javítási lehetősége engedélyezett-e, ha igen, milyen formában: | ||
az ismétlő-javítás összevont formában lehetséges | ||
Korábbi eredmény figyelembevétele javítás, ismétlés-javítás esetén: | ||
több eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet kell figyelembe venni | ||
Részteljesítmény értékelés javítási, illetve ismétlési módja első alkalommal: | ||
a részteljesítmény értékelés egy alkalommal javítható, illetve ismételhető (ide értve a késedelmes benyújtást is) a pótlási időszak végéig |
A tantárgy elvégzéséhez szükséges tanulmányi munka
Tevékenység | óra / félév |
---|---|
részvétel a kontakt tanórákon | 42 |
félévközi készülés a gyakorlatokra | 7 |
felkészülés az összegző teljesítményértékelésekre | 16 |
részteljesítmény értékelés feladatának kidolgozása | 30 |
további, a teljesítéshez szükséges munkaidő ráfordítás | 20 |
összesen | 115 |
Tantárgykövetelmények hatályossága
Tantárgykövetelmények hatályosságának kezdete: | 2019. szeptember 1. |
Tantárgykövetelmények hatályosságának vége: | 2025. július 15. |
Elsődleges szak
A tantárgy elsődleges (fő) szakja, amelyen meghirdetésre kerül és amelyhez a kompetenciák kapcsolódnak:
Energetikai mérnöki
Kapcsolódás a KKK rendelet céljához és (szakos) kompenetciáihoz
Ez a tantárgy a KKK rendeletben meghatározott, következő kompetenciák fejlesztését szolgálja:
Tudás
- Rendelkezik olyan ismeretekkel, melyek az energetikai rendszerek közép és hosszú távú stratégiai tervezéséhez szükségesek.
Képesség
- Képes rendszerszemléletű, folyamatorientált gondolkodásmód alapján komplex energetikai rendszerek globális tervezésére, létesítésének előkészítésére és irányítására, majd üzemeltetésére.
- Képes az energetikai és energiaellátó rendszerek és folyamatok üzemeltetése során gyűjtött információk feldolgozására, rendszerezésére és elemzésére, majd ezek alapján következtetéseket levonására.
Attitűd
- Elkötelezett az energetikai terület új ismeretekkel, tudományos eredményekkel való gyarapítására.
Önállóság és felelősség
- Önállóan Képes mérnöki feladatok megoldására.
A tantárgy teljesítéséhez ajánlott előzetes ismeretek
Tudás típusú kompetenciák
(azon előzetes ismeretek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |
Képesség típusú kompetenciák
(azon előzetes képességek és készségek összessége, amelyek megléte nem kötelező, de a tantárgy eredményes teljesítését nagyban elősegíti) |
nincs |